NETFLIX – A Cambridge Analytica sztori

Cambridge Analytica (2013-2018) egy adatbányászattal, elemzéssel, viselkedéskutatással foglalkozó buli volt. Nagyon röviden: Határozd meg az embertípusokat, oszd őket csoportokba, és a csoportok viselkedése alapján támadd őket személyre gyártott (!!!) információkkal. Szigorúan katonai fegyver (PSYOP – Psychological operations), amit egy cél megvalósításához való kedvező magatartás előmozdítására vagy megerősítésére használnak. Több mint 200 országban vetették be, többek között Ausztrália, India, Kenya, Málta, Mexikó, Egyesült Királyság, USA, Trinidad és Tobago, Nigéria, Cseh Köztársaság, Argentína, Fülöp-szigetek. 2016-os USA elnökválasztási kampányban 220 millió amerikaitól fejenként 5000 adatot gyűjtöttek (ebből cca. 50 millió Facebook felhasználó), és profiloztak, ami pl. elég volt ahhoz, hogy Trump 70ezer szavazat többséggel elnök legyen, és a Brexit 2% többséggel elinduljon…

Kiszűrtük az ingadozó választókat, azoknak személyre szabott blogokkal, reklámokkal, információkkal támadtuk, míg a választó azt gondolta, amit mi akarunk.

Ami mindig ki tud hozni a sodromból, az a közöny, és remélem ez soha nem múló fájdalom lesz számomra. Nem vagyok hajlandó beállni a vállrándítós sorba, leszarom az emiatt ítélkezőket, maximum csak szánalmasnak tartom véleményüket, hisz nem ők határozták meg, vagy határozzák meg életem, és soha nem is engedem nekik.

Volt már beszélgetésem az adataink felhasználásáról, hogy mennyire lettünk úgy árucikk, és ezt milyen örömmel vesszük. Általában itt is megkapom, hogy „na és, erről szól a világ”…

Megjegyzem, hogy annyira kevés ember van már körülöttem, akik egy bizonyos, vagy több bizonyos témára nem vállat rándítanak – tudod, olyan okosan, mintha a téma velejével tök tisztában lennének, sőt, úgy születtek, hogy az egyetemes igazság benne van a génjeikben – hogy már azokkal sem igazán megy a kommunikáció, akikkel tök jó lenne fejben világot váltani. Pár napja azt mondta egy szerettem, hogy kezdek elszigetelődni. Ismer, de nem is tudja, hogy mennyire van igaza.

Ilyenkor mindig belegondolok abba, ahogy Bélával elkezdünk beszélgetni:

– Figyelj, az megvan, hogy napi – jobb esetben – 18 órát vagy ébren, és eljutottunk mára odáig, hogy a 18 órának minden egyes pillanatát lekövetik azok az eszközök, amik a zsebedben, karodon, táskádban, autódban vannak, olyan profilt készítenek rólad, hogy a bolygón nincs olyan lény, ki részletesebben ismerne?
– Igen, de szarok rá, erről szól a világ…

És akkor egy éjszaka Zap fogja magát, tizedmagával odasunnyog Béla házához, csendben feltöri a zárat, belopakodnak a hálószobába, és mind leülnek csendben szemlélni. Mondjuk elemzéseket írnak Béla, és Béláné alvási szokásairól, vagy hogy Béla mikor fordul rá az asszonyra, hogy folyik a nyála, milyen intenzitással horkol, stb. Ezeket az elemzéseket másnap délelőtt fellövik egy svájci gyógyszerkutató adatbázisába abból a célból, hogy célzottabb reklámokat tudjanak gyártani a változatlan minőségű szereikhez. Mondjuk tisztes, havi másfél millás fizetésért. Ez addig mehet, míg Bélánk meg nem riad egy éjszaka, mert egy hülye leejtette a tollát, vagy mert Béla túlzabálta magát hideg pörkölttel, lefekvés előtt. ugyanis ekkor Béla elüvölti magát, felpattan, kihúzza a konyhafiókot, majd hetek múlva a bíróságon úgy érvel, hogy durván megsértették a magánszféráját, és jogtalanul hozzájutott adatokkal üzleteltek a gazok, kik immáron temetve, de jól meg is érdemlik ezt az állapotot.

Hhhhmmmm….

Bélának eszébe sem jut, hogy jelen világunk komplett megfigyelési sztorija ott kezdődött, hogy padlógázzal érkezett a technológia, mi roppant csábító volt, mindenképp megszerzésre ajánlott. Drága, de egyre jobban vágyott cucc, mi már egyre több embernek van. KELL! Aztán hirtelen elkezdtek esni az árak, és mindenki tök boldog volt tőle. Az olcsó az jár! Mert „Mi került ezen a fotelon 7200 Ft-ba?” – hallod Márkus mondatait az agyad hátsó részében. Meg sem fogalmazódott benne a „MIÉRT?”. Egy új mobiltelefon gyártási költsége 200-400 $ között mozog, független a gyártótól, típustól, miden franctól. Erre jön a szoftver-, hardver fejlesztése, csomagolás, munkadíj, reklám, szállítás, és még hatvanmillió dolog. Szóval, tegyél rá min. 40%-ot, és akkor kijön a gyártó nullszaldóra, szóval sehol sincs még az adó, vám, bolthálózat kiépítése, mindenmás, főleg a profit. Senki nem teszi fel a kérdést, hogy egy új mobil telefont hogy a faszba lehet 100K alatt árulni itthon (cca. 60-70%-a a komplett piacnak), amikor nincs olcsó kínai kijelző, akkumulátor, processzor, kamera, memória gyártó, mindenki ugyan arról a piacról vásárol be.

Mert NEM a telefon az árucikk, hanem BÉLA!

És ő az egyetlen lény a naprendszerben, aki azért fizet, hogy árucikk legyen, tehát Béla egy olyan utcalány, aki befizeti a bordélyba a havi zsetont azért, hogy ingyen megdughassák, naponta negyvenkétszer úgy, hogy tulajdonképp nem is szereti a szexet, az anált meg kifejezetten undorítónak találja.. És ez magától értetődő, nem pedig abszurd…

Ennél nagyobb buli, ha nem is kell költenünk ahhoz célhardverre (telefon, óra, GPS, hűtőszekrény, robotporszívó, személyi asszisztens, stb, stb), hogy Béla ingyen dugható legyen.

„Mint egy bumeráng. Elküldöd nekünk az adataidat, mi elemezzük, majd visszaküldjük neked azt az információt, amire vágysz.”

Mondta ezt Brittany Kaiser, a CA volt üzleti fejlesztési igazgatója, aki tényleg egy orvosi eset, hiszen a csaj gyerekkora óta demokrata volt, tiniként vett részt az Obama kampányban, akkor sem esett le neki a totális pálfordulása, amikor terjesztette azt a terméket, ami totálisan szembe ment mindazzal, ami amiért dolgozott életében. Majd megint jött valami löket, és beállt a CA elleni vizsgálatokba, kitálalt, és most azt kutatja, tanítja, hogyan lehet az általuk lerombolt demokráciát újra felépíteni.

Viszont még mindig látod, hogy nem egészen tiszta a csaj, mert amikor a doku másik szereplője,  David Carroll – ki pert indított a CA ellen, azzal a céllal, hogy adják ki, mennyi, és milyen információkat gyűjtöttek róla, és azt hogyan használták fel – felteszi a kérdést, hogy tisztában van-e azzal, mennyire manipulálták a választókat, zsigerből jött az automatikus válasz; nem, hisz a választó egyedül van a szavazófülkében. Majd a választ követően jött a szégyen, és a csaj csak annyit tudott mondani, hogy „de azért tettem jót is az életben, nem is volt olyan rég….”

Sikerült felépíteni egy olyan rendszert, ami lebontása szinte lehetetlen…

A CA 2018-ban csődöt jelentett, bezárta kapuit. Alexander Nix, a cég irányítója azóta is szabad, és interjukat ad arról, hogy az ő termékük tulajdonképp sosem működött. Az egész világ részletesen ismeri a CA metódusát, hol, hogyan, miből, miként dolgoztak, tudja a következményeket, de sehol nem hirdettek felvilágosító kampányt, sehol nem semmisítettek meg választási eredményeket. A CA csak egy cég volt, de a PSYOP már vírusként lett rászabadítva a világra, így senki nem tudja, hogy pontosan hány cég foglalkozik a bolygón ezzel, viszont naponta szembesülsz az eredményeivel.

Mint pl. én, aki hiába korlátozza, tiltja le, szűri tudatosan mindazt, amihez hozzáfér, az a kibaszott Instagarm folyamatosan olyan reklámokkal bombáz, amilyen termékekkel én kapcsolatba kerülök, bármely csatornán.

Üdv egy szabad, boldog, és technokrata világban!