A csodálatos WIW-nek (akkor még így hívták) hála, rám akadt
a csaj. Juújjj de jó, évek óta nem
találkoztunk, beszélgessünk arról, hogy mi történt azóta, hogy az iskola
padjait hátrahagyva, elváltak útjaink.

Nem is tudom, hogy dugtunk e aznap…

Az biztos, hogy az akkori autóm hátsó ülését nagyon sokszor
megjárattuk. Sosem felejtem el, hogy mikor a hajógyári szigetről mentünk ki egy
hatalmas kefélés után, pont szembe fordultam az akkor és ott kinevezett
illegális gyorsulási versen pályával. Majd, ki nem tud semmiről, kettővel
elindultam a srácok felé, kik ezt szép türelmesen ki is várták, majd miután
elhaladtam köztük, ismét felhördültek a gépek. Ma már belegondolva, inkább abba
a buliba kellett volna tövig belehatolnom, mint a nőbe. Mindegy! Élmény volt
nekünk, meg a kukkolóknak is. Majd egy idő után döntöttem úgy – mert szoktam ám
döntéseket hozni – , hogy jó volt ez így, eddig, de ne tovább. Szépen lépjünk
félre, menjünk a magunk útján, mint eddig. A “De csak még egyszer!" meg a “Na,
légyszi, csak most utoljára!”
mondatok hatására jól be is következett az, mitől
egy ilyen pali úgy fél, mint a porcelánboltos az elefánttól. Terhes vagyok! –
mondta ő! Mindketten voltunk oly józanok, hogy a kettőnk világába egy gyermek
nem fér meg. Volt stressz, pánik, nemalvás, gyomorfekély gyanú, de többé nem
volt terhes. Továbbléptünk. Tán egy év is eltelt, mire újra jelentkezett a nő. Hogy
dumáljunk, meg mozizzunk egyet nála. Én, ki néha olyan naiv vagyok, hogy
disszertációt lehetne rólam írni, hát bekopogtam hozzá. Egy óra múlva azt
vettem észre hogy a farkam benne van a szájában. Mondjuk ha kategóriát
készítenék róla, akkor a “Nő, ki totál ismeri a gyenge pontjaimat ahhoz, hogy
megdugassa magát!”
címűbe tenném. Ez megint folytatódott egy évig, mikor ismét
beütött a krach. Azt mondta, hogy pedig ő…. Én meg fogtam a fejem, hogy ilyen
hülye nem lehetek. Segítettem neki, átvészeltük, vége! Megmondtam neki, hogy
soha többé! Mindketten tudjuk, hogy nem illünk össze, a szex miatt voltunk
együtt, nem engedhetünk meg többé ilyet. Oké! Ennyiben maradtunk. Próbálkozott még
egy párszor. Készítsek róla fényképeket, mert nincs egy jó sem. Majd amikor a
kamera előtt épp el nem kezdett maszturbálni, hát álló farokkal elmenekültem. Azóta
csak nyilvános helyen vagyok hajlandó vele megjelenni. De folyamatosan basztat!
Az új hobbyja az írás. És küldi a történeteit, mi egy nőről, meg egy pasiról
szól, és tömény pornó. De olyan szinten, hogy néha még én is beleizzadok. Idézek
ettől az idiótától:

"Fekszem a hátamon. A térdeimet
felhúzom és széttárom a lábaimat, hogy az ujjaid a puha puncimhoz férjenek. Izgatott
vagyok. Tudom, hogy nagyon finom lesz, mert szinte azonnal rátalálsz a nedves
és apró csiklómra, s akkor már nincs is más dolgod csak hogy simogass… Lassan kezd.
Érezni fogod, hogy mennyire nedves vagyok…"

Én tényleg nem szoktam úgy beszélni
a nőkkel, mint egy kutyával. Tiszteletben tartom elmebeteg dolgaikat, de ez a
tyúk már annyira túlment már rég a józanság határán, hogy most valami merőben
új dolgot kell kitalálnom ahhoz, hogy kitöröljön az életéből.

Megmondom neki, hogy impotens lettem, vagy nős…..

Tagged with →  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com