Minap még beindult, most meg forgat, forgat, forgat, de semmi. Szeretnék prezentálni ehhez egy képet, a nagy víz túloldaláról.

Igen, ez azfőrelé, minek az a sajátossága, hogy képes olyan hibákat generálni, hogy csak ülsz, és nézel ki a fejedből, mert a vasnak mennie kéne, de ez a szar oxidálódik, megrepedezik a forrasztás, és akkor be nem indítja semmi az autód, mivel ez juttatja el a delejt ahhoz a cucchoz, ami meg az üzemanyagot szállítja ahhoz a cucchoz, amiben heves égést kellene produkálni a haladás érdekében. Fuck!

Szóval, minek okán jól szét vagyok bontva, így nem nehéz mérni. Gyújtáskor a benzin szivattyú meg sem moccanik, ott a gond. Akkor mérjünk csatlakozónál. Aszongya, hogy a benzin szivattyúhoz jön kérlek 4,8 V, mi azért nem jó, mert oda min. 12 V kell, hogy egyáltalán megmozduljon (sőt, olvastam olyat, hogy ennél többet is pakolnak rá tuning során, de lehet, csak városi legenda), így pattintsuk ki, és forrasszunk.

Bár az van, hogy ez egyszer engem már jól cumira tett, de hátha kimaradt valami, így Zap forraszt. Cucc visszarak, delej felmegy 7,8 voltig, és annyi.

Mondjuk itt elvesztettem a fonalat, mert eddig azt hittem, hogy egy relé vagy kapcsoló üzemmódban van, vagy nemkapcsoló üzemmódban van, olyan nincs, hogy kapcsolok, de nem eleget, de akkor forrasztás után miként emelkedtem 3 voltot, és hány éves a kapitány?

Nem vagyok képesített ampervadász, leszarom, elegem van, kukába vele! Megint e-bay, és igen, Puerto Ricoban egy fazon becsomagolta, majd nagy csodálkozva ráírta a cuccra címem, és San Juan (PR) – Cincinnati (US) – Feltham (UK) – Neuss (D) – Neuenstein (D) érintésével ide is ért a relé 4,903.24 HUF + 6,045.24 HUF postaköltség ellenében, 12 nap alatt, cca. 11 000 kilométert megtéve. Szuper!

Csomag bont, cucc bekattint, menten zúg az üzemanyag szivattyú, és a vas úgy röppen be, ahogy ennek a vasnak be kell röppennie.

Mond hogy: Jjjeeaúúúháááá!

Tagged with →  

2 Responses to És akkor nem indul be.

  1. 2-More szerint:

    Van olyan, h kapcsolok, de nem eleget, nemcsak forrasztási probléma volt/van, hanem belül el van oxidálódva v égve a relé pogácsája. Miért? Egyrészt, kor, a réz oxidálódik, zárt helyen is, ha meg nem zárt, és bemegy a nedvesség, vagy bármi, kialakul egy réteg a kontakpontokon, ami rontja a vezetőképességet, azaz nő az ellenállás, emiatt esik a feszültség. Emiatt melegszik, emiatt ég, még jobban romlik a vezetőképesség, mégtöbb feszültség esik, addig, amíg a legszűkebb ponton el nem sül végleg. Másrészt, konstrukciós probléma is, ha nagy a terhelés, akkor a relé nyitása közben ívet tud húzni a két pogácsa között, emiatt ég, kráteresedik, ez a fentebbivel megegyezően rontja a vezetőképességet, emiatt még jobban melegszik, stb, megintcsak, míg el nem ég.
    Megoldás(ok): másfajta relé, attól, h honda meg oem meg japán rulz, még nem biztos, h a legjobb, illetve, azóta folyott le víz a dunán meg a szumidán is, volt fejlődés az elmúlt években, illetve, a gyártó nem a legjobbat, hanem az ár/teljesítmény viszonyban a legjobbat használja. Meg sokszor a legolcsóbbat. A cseredarab lehet kopp csereszabatos akár, mert a gyártó általában polcról elérhető darabot választott, és azóta lehet az Omron pl eldobta azt a pogácsanyagot, vagy van jobb, vagy stb, vagy lehet hogy kell átalakítani rajta, ekkor lehet akár szilárdtest relét betenni, a lényeg h ugyanazt a delejt elbírja, mint a régi. Az se baj, ha többet. A kocsiban ugyanis a 12V az nem mindig és nem mindenhol 12V, a generátor vagy az akku kapocsfeszültsége lehet akár 14+ is, ezért nem mindegy, hogy autóba szánt cuccot rak be az ember, vagy csak “sima” 12 voltosat, mert a legtöbb gyárilag 12V-ra méretezett cuccnak nincs nagyobb tűrése, mint max 10%, néha meg csak 5. Az meg annyit tesz, h 12,5-13 körül felszáll a mérőfüst.
    Illetve, ha nagyon tudóskodni akar az ember, lehet a relére szikraoltó kondit rakni, ezt számolni (méretezni) kell, és akkor nem tud a relé belül ívet húzni, ergo megszűnik a pogácsák kráteresedése.
    De amúgy, érdemes egy ilyen 20 éve körüli taligánál ellenállásilag a többi kanócot is végignézni, mert ahol nő az ellenállás, ott esik a feszültség, és az azon az áramkörön lévő kontaktpontokon elindul a kokszosodás. Lehet, h a legtöbb kábel, vagy az összes egy adott földpontra van kötve,ha ott oxidos a történet, nincs rendes földelés, már jön a melegedés. Vagy, mint az én vasamnál, ami szintén a felkelő nap országában készült, a gyártó az ő mérhetelen bölcsességében úgy gondolta, hogy a két fényszóró teljes terhelése relék és minden nélkül, mindenképpen egy 0.75ös dróton keresztül, a biztosítéktábla egy azaz EGY darab stekkjén át érje el az elektromos anyaföldet, azaz 20+ év után feltétlenül olvadjon ki a műanyagból 5 centi hosszan, mindenzt hajnali kettőkor a főút kellős közepén.
    Nem is beszélve ilyen csacskaságokról, mint galvánkorrozió, hogy bizonyos fémeket nem használunk egymással szomszédos csatlakozóanyagnak, nemhogy akkor nem, ha áram is folyik rajta, de egyáltalán, stb stb stb…..

    • Zaphod szerint:

      Látom, te sem most kezdted a “szakmát”…. 😉
      A cégnél, és otthon sem akartam érteni semmiféle elektromossághoz, de egyre többször jövök rá, hogy azért valaminek rám kell kenődnie belőle a koszon kívül, mert rettentő sok szopást tudna “csak néhány” szopássá redukálni, legalább fogalmi szintű hozzáértés…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com