Azért kell fotóznom, mert kurvára elfelejtem, hogy mi is történt a világomban. Azért kell fotóznom, hogy kurvára ne lehessen elfelejteni, hogy mi történt abban a világban, ahol élek. Azért kell fotóznom, hogy azokból, akik megnéznek egy képet, érzelmeket váltsak ki. Azért kell fotóznom, hogy ki tudjam fejezni az érzelmeket, miket a világ kivált belőlem. Azért kell fotóznom, hogy kurvára jó legyek abban, amit csinálok.

Namost, átfutva a 2013-as év képeit, több mindenre jöttem rá. Kurvára szar vagyok. Annyi szemetet gyártottam, hogy fáj, szóval nem igazán jönnek össze ezek a dolgok. El nem tudtam volna képzelni az év elején, hogy ennyi városba, faluba, országba eljutok abban a kuplerájban, amiben élek. Több dolgot kéne egyeztetni, rendszerezni, felírni, tervezni, konkrét célokat felvésni a falra, sok felesleget kidobni, és akkor talán ki tudnám hozni magamból… Ameddig ez nem megy, addig csak csapongok, és minden középszerű marad.

Nah, akkor nézzük, mi is volt az évben…

Hát ez… Nagyjából 4400 km rohanás, hisz máshogy nem lehetett. Budapest, Máriapócs, Szigliget, Supetar, Plsen, Cesky Krumlov, meg minden, ami köztük volt.

Volt itt kérem sok autó, meg verseny, néhány macskakő, némi tenger, jó koncert jó arcokkal, fénycsíkok az alagútban, színes rakéták éjszaka ködében, köbe vájt folyosók roppant nagy sötétben.   Baszki! Holnap írok egy verset!

Jól látod, ehhez nem jár komment…

Tagged with →  
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com