Tőzsdecápák

Két ok, amiért a Tőzsdecápák második része nem lesz akkora kult film, mint az első rész:

– 2010-et írunk, és a mozinak, mint műfajnak, már elveszett az értéke.

– Mert megnézed az utolsó 6 percet is. Minden pillanatban látszik Stone zsenialitása. Baromi jók a dialógusok, kurva jó a sztori (annak, ki rajongott az első részért), a két film szorosan kapcsolódik egymáshoz, viszont Amerikának kellett ez eladni. És ez néha annyira zavaró, mintha szex közben 10percenként megcsörrenne a telefonod, a főnköd kérdezne tőled valami ostobaságot, mire válaszolnod kell, majd amikor ismét belemerülsz kedvesedbe, megint csak csörög az a szar, amit nem tudsz kikapcsolni.

De ettől független tartom azt, hogy nálam a Minden héten háború után a Tőzsdecápák két részének ott kell lenni a polcon, mert örök darabok lesznek.

Ha jót akarsz (és ez most előzetes), akkor a végén van egy jelenet, amiben a kamera szép lassan ráközelít Douglas arcára, miközben a sötét irodájában ül. Nah, akkor állj fel, és hagyd el a termet. Mert el nem tudom képzelni, hogy Stone a maradék 6percet bele akarta venni a filmbe. Legalább két producernek kellett fegyvert fognia a fejéhez, hogy másként zárja (???) le a filmet.