Super 8

Hosszú hónapokig azt lehetett hallani, hogy várós a mozi. Méghozzá nagyon. Azt tudtuk, hogy J.J. Abrams rendezi, és Steven Spielberg a mozi egyik producere. A korai előzetesek szinte semmit nem mutattak, a későbbiek sem sokkal többet. De akkor miért is volt várandós a cucc? Tán Spielberg miatt? Hhmmm…

J.J. Abrams az új Star Trek mozival valamit nagyon letett. És ezzel mehet is feledésbe az összes addigi munkája, mert ugyan kit is érdekel? Engem baromira nem….

Rendezett sorozatokat, pár filmet, show műsort, színészkedett, zenét szerzett, rengeteget írt, minden cuccba belekapott, mi a mozi körül forog, talán még kajás fiú is volt.

És akkor megírta, nomeg megrendezte a Super 8 című gyöngyszemet.

Tömeg feláll, tapsvihar, függöny félrecsúszik, előlép, meghajol, taps nem szűnik.

– Mi ez a film? – kérdezzük meg 18éves Bélukát, ki bevitte rá a barátnőjét, kit jól le lehet tapperolni a sötétben:

– Áhhh…. Hülye E.T. sztori. Már nem bírnak újat kitalálni… PPpfff…

– Mi ez a film? – tesszük fel a kérdést Jenőnek, ki bölcsész hallgató, és azon töpreng, milyen jó dolga lenne filmesztétaként:

– Sablonos földönkívülis sztori a nyolcvanas évekből, Spielberg féle, Harmadik típusú találkozások beütéssel, rohangálással, se füle, se farka sztorival, gyerekszínészek sikongatásával, nulla művészi értékkel.

Ezt követően mindkettőt állítsuk ki a Duna partra, és szemrebbenés nélkül lőjük be őket a vízbe.

(úhh… de rég írtam… berozsdásodtak az ujjaim.)

A Super 8 időutaztat. Bár a nyolcvanas években játszódik, de jóval távolabbi múltba visz vissza, méghozzá oda, ahol olyan kölykök rajongtak a filmért, filmezésért, mint Spielberg, Lucas, és a többi hatalmasság, kik kölyökként ronggyá olvasták a filmes magazinokat, kikönyörögték a családtól a kamerát, majd összeálltak a suliban, és rendeztek, forgattak, hosszú éjszakákon keresztül dolgozták ki saját filmes effektjeiket, küldték az anyagot különböző sulis, vagy már nem sulis megmérettetésekre, és csak álmodoztak arról, hogy 20-30-40 év múlva milliárd dolláros szuperprodukciók készítői, gyártói, megálmodói lesznek, és a fél bolygó rajongani fog a műveikért.

A Super 8 egy gyönyörűséges mozi. Bár valahol E.T. történet, és megjelennek benne a Harmadik típusú találkozások fényei, mégsem sablonos hülyeség, mit el lehet felejteni már akkor, mikor felkapcsolták a moziteremben a villanyt. Mert a rendező tudja, hogy miből mennyit tegyen be a filmbe. Bónuszként meg kihoz mindent a gyerekekből. A 13 éves Elle Fanning akkorát alakít a filmben, hogy a kicseszett hollywoodi szupersztár, oscar szobrocskáktól rogyadozó polcú csajok mind összegyűlhetnek, és beiratkozhatnak hozzá pár leckére. És még gyönyörű is (Oohhh…. Hát miért nem vagyok én 13 éves?).

A Super 8 drámázik egy kicsit, izgul, rémül, ámultat, megmosolyogtat, kapsz tőle hepiendet, meg mindent, mit egy sablonos filmbe bele lehet rakni, mégsem válik sablonossá. Főleg olyanoknak, kiknek még ott díszeleg valahol porosan a Millenium Falcon….