Space Pirate Captain Harlock

Nagyjából öt hónap után sikerült végre megnéznem minden idők egyik legjobb (???) CGI rajzfilmjét. Mondjuk nem tudom, hogy a legjobb, bár szerintem minden megvolt eddig, de egy bizonyos. Minden egyes perc egy vizuális orgazmus.
Shinji Aramaki rendezte, kitől ott van az Appleseed ExMachina, illetve menten a 2014-es Appleseed Alpha, de a Fullmetal Alchemist mozifilmje is az ő nevéhez fűződik, így egyáltalában nem is újdonság a Space Pirate képi világának abszolválása. Ez amúgy egy 77-79 között futó anime, mit Leiji Matsumoto írt, ki a legfaszább nagy álmodók táborát gyarapítja.

A sztoriról röviden annyit, hogy az emberi civilizáció kirobban az űrbe, majd miután gigantikus méretűvé vált, és végignézte pár faj kihalását, az összes erőforrásának felélését követően, visszatérne a földre. Ahol ugyebár nem férne el… Ezért zárt területté nyilvánítják a bolygót, mi pont jó indok egy jó kis háború kirobbanásához a visszatérők, és a föld között. Eközben a földön létrehozott galaktikus kormány hogy, hogynem, kezdi uralkodásában elvetni a sulykot. Ezt fedezi fel, és elégeli meg egy fiatal csatahajó parancsnok, ki a három legdurvább képességű földi űrjármű egyikének irányítója, és fordítja a harci technikát a földi döntéshozók ellen, majd ugyanennek a technikának a védelmi rendszerét akarja felhasználni a bolygó védelmére is. Ez kissé elnéződött, majd az ifjú, kit hívjunk egyszerűen Harlock kapitánynak, az elkövetkezendő 100 évét üldöztetésben, és kalózkodásban éli, miközben egy végső terv van a tarsolyában, minek a világegyetem „megmentése” lenne a végkimenetele.

Képi stílusát tekintve tök Cyberpunk, amiben a japánok verhetetlenek. Ez is azon cuccok táborát gyarapítja, mit Európában, Amerikában kitaláltunk, felfedeztünk, majd ők átvettek, és tökéletesre fejlesztettek. Zseniális, izgalmas stílus, amit mi már elfelejtettünk, és már szinte senkit nem is érdekel. Minden egyes pixel elképesztően gyönyörű a moziban. Legutóbb ilyet én a Final Fantasy VII: Advent Children-ben láttam, és az bezony 9 évvel ezelőtt volt…

Táplálkozik a film, méghozzá a legjobbakból. Ott vannak a StarWars hatalmas terei, a Homeword mélysége (meg térugrásai), belecsíp a Star Trek: Nemzedékekbe, mindez keverve a Final Fantasy AC Cyberpunk világával, ha meg azt mondom, hogy a Disneyféle Treasure Planet, akkor egy pár geek megkeres, és egy sötét sikátorban letépik a fejem.

A Japánok fantáziavilágában az a csodás, hogy ők nem lopnak, hanem használnak. Ameddig EU, és az USA már nem tud mit felfedezni, addig ők egy szinte kimeríthetetlen zsákban turkálnak, méghozzá csodás egyensúlyban. És ez az egyensúly a legfurcsább a Japánokban, hiszen azt sulykolták beléd a filmek, könyvek, hogy ők egy zárt, elkülönült kultúra a vallásával, szokásaival, blablabla… Viszont ha nézed a fantáziavilágaikat, azt látod, hogy ha ők a jövőbe néznek, akkor a fő (!!) karakterei egységes képet alkotnak. Nincs pl. éles faji, populációbeli elkülönítés, az álmodóik gyakorlatilag egy nagy egységgé formálják a jövő emberiségét.

Csak nézel ki a fejedből. Vagy nincs náluk (már?), vagy ismeretlen a szegregáció fogalma, mintha tudatosan nyomnák el már fiatal korban, még mielőtt kifejlődne. Igaz, ők inkább dolgoznak azon, hogy egyre jobbak legyenek, és nem ülnek a fotelban, azon háborogva, hogy ők miért nem olyan jók. Nagy különbség….

A Space Pirate mindennel rendelkezik, mi egy egész estés moziba belefér. Kaland, harc, szerelem, csipetnyi erotika, és elszórt poénok. Néha már hosszúnak tűnik, néha azt hiszed, hogy itt a vége, talán jobb is lenne, de ha egységes képet szeretnél a sztoriról, és nem akarsz átsiklani sok-sok, felmerülő kérdésen, akkor ennyi játékidő kellett hozzá.

Amúgy egy ilyen mozi hozzávetőlegesen 30 millió $-ba fáj, és a japánoknál 390-et hozott. Igaz, irgalmatlan sok időbe telhet, míg „megrajzolnak” egy közel két órás álmot, de azért jó lenne, ha nem 6-8-10 évente jutnánk hozzá egy ilyenhez. Csak mondom…