Elindult a móka, kéremszépen. A vas már a műhelyben, az új homlokfal, motorháztető, légrugók felkerültek, a jobb elején a kibaszott tátongó üresség immáron acélt kapott, haladnak körbe a srácok szépségesen.
Amúgy nincs kép, illetve nem sok van, mert ha odaviszel egy fényképezőgépet, hogy használják agyon, mivel arra van, akkor előbb tanítsd meg őket arra, hogy miként nyomják meg azt a kis pecket a vakufej kioldáshoz, mert egyébként egy kurva képed sem lesz belőle. Már csak abban reménykedek, hogy a fényképezőgép kezelés a leggyengébb pontjuk…
Íme:
NEM KÖLTÖM A FIZETÉSEMET PATENTOKRA!
Vannak olyan műanyag elemek, miket nem szedtem le a vasról, ilyenek pl. az ajtókon kívül futó műanyag elemek. Nokérem, ezek is a “törni fogok, bármit is teszel” kategóriában vannak, és ezzel az égadta a világon semmi baj nincs, mert ezt tudod előre. Honda Parts fellapoz, cikkszám kinéz, e-bay bekapcs, talál, rendel, de előtte….
Nézzük már meg, hogy itthon ez mennyibe is fájna?
Jelen esetben a minőségről nincs mit beszélni, mert ide a bökőt, ha ezekből akár egyet is Japán, fehér köpenyes. Kaizen rendszeren felnőtt melósok, csúcs minőségbiztosítási rendszerek keretében fröccsöntenék. Ugyan az a szar mindegyik, mit egyszer bepattintasz, azt majd a bontó zúzógépe kipattintja…
Ennyi mára, nagyjából egy hét múlva ugyanitt.