Ha a földet egyszerű számítógépgént vizionálnánk, és rábíznánk eldöntését annak, hogy a három legnagyobb autós rendezvény közül, miben szerepel a Velodrom Millenáris, a hungaroringi WTCC futam, és a Rabócsi ringen hétvégén rendezett Drift fesztivál, melyik volt a legnagyobb buli, akkor a sárgolyónk egy idő után, halk sóhajtás közepette, inkább bekormányozná magát a napba.
Igen, szóval mindhárom megvolt idén, és erre az évre már nem is kell több, mivel egyrészt el nem tudom képzelni, hogy lenne még valami nagy durranás, másrészt meg kurvára elfáradtam.
Viszont baromira fáj, hogy nincs igazi kultúrája ennek az egész drift mókának. Bizonyos szűk réteget céloz meg, akik nagy része nem is igaz fanatikus, csak szerény műkedvelő. Nem tudom mi van kint, ottan nyugaton, meg nagyon keleten, de ez valahogy úgy tudom elképzelni, hogy az autópályán lefelé haladva, egymást követik az ültetett, matricázott vasak, romok, öregen, szakadtan, de a motorháztető alatt ott dorombol a tuning, meg az izom, és villognak, dudálnak, kergetik egymást, azt mindenki jól érzi magát, megy a show, már a bulira menet is.
Lefelé menet, a második órához közeledve, kezdtem megrémülni, hogy nem is ott van Máriapócs, mint ahogy én gondolom, majd abban a pillanatban feltűnt előttem egy HELL Energy-s furgon, minek következtében sikerült felsóhajtani. Jó felé mentem.
Kurvára messze….
Kurvára messze, méghozzá azért, mert végre tele volt rizsrakétákkal, és így nem kellett szakadt BMW-ket bámulnom, mi igen csak jelentős megrázkódtatást okozott volna.
Szóval, reggeltől-estig fotó, kávé, víz, fotó, víz, energiaital, fotó, kávé, fotó, energiaital, víz, fotó, víz, kávé, energiaital, energiaital, víz, víz, fotó, fotó, kávé volt műsoron. Nahkérem, én ehhez már kurvára öreg vagyok! De komolyan! Este f10 magasságában – az első, azaz a magyar döntő után – el kellett jönnöm, mert ha még maradok egy órát, akkor tutira nem jutok haza élve, ugyanis az első 20 kilométeren alvás céljából rábukok a kormányra a pályán.
Egy tuti! Az éjszakai futamok baromi jók, a Zentai Sanyi úgy tereli azt a Ford Focus ST-t, hogy beszarsz, elcsíptem két puffot is (bár nem jó helyről), néha négyfelé kellett volna szakadnom, mert a pályát csak négyfelé szakadva lehet mindenhol jól látni, van egy újabb repülő Finn, kit úgy hívnak, hogy Juha Rintanen. Egy Nissan 200SX-et (csak kívülről) terelgetett, és tört szarrá, mit a magyar srácok segítségével (!!!) próbált összekalapálni annyira, hogy tovább tudjon menni.
Szóval…. Mondtam már, hogy elfáradtam? Meg leégtem? Meg fájok? Mindegy… Megérte a buli, mert zseniális volt, és talán jövőre, ugyanott.
