Az elveszett élesség nyomában, azaz Zap, és az éjszakai fotózás…
Kritika volt már, hogy nemnincsen poszt, szóval most lesz poszt, illetve rövid szösszenet, mert Zap épp azzal van elfoglalva mostanság, hogy projektautóból valóság váljon, térdeket csináljon magának orvosok, és gyógytornászok által, néhol ebbe belefér pár amerikaiautósfeldaraboló – hosszú, és illegális történet, miközben vasárnap reggel sírva érkezik be már a gályára a hullaságtól.
Szóval, tegnap a keresztgyermekem kiélte rajtam, hogy épp a „kenjünk be mindent nyállal” időszakát éli.
Várj, nem is erről szól a poszt!
Szerintem valamikor tavasz táján veszthettem el az élességem, amikor én letehettem valahol fényképezőgépet, és ott valami nagyon mocskos történet következtében – mondjuk átgyalogolt a cuccaimon egy rakat nyálas, és vad mókushorda – olyan dolgok kerültek a lencséimre, mi a legfontosabb dolgot nem engedik át a szenzorra. A fényt.
Mondjuk ennek van pozitív oldala is, mivel a sok pancser tízezreket költ csillagszűrőkre, meg lágy csillagszűrőkre (baaahhh…), ellenben ehhez nekem csak az kell, hogy leszarjam a cuccaim, erre bónuszként megjelenjen a keresztfiam az állványra pakolt gép előtt, és egy „Bbbleeprprprprpprprp…..” kíséretében mérhetetlenül sok nyálat küldjön az objektíve, mely így az objektivitását…
Szóval, tegnap gályán lapát elhajít, irány haza, majd rohanás ki Ferihegyre, mert PP, és múzeumok éjszakája, és mocsok mód alulöltöztem, mert nálam még az van fejben, hogy tombol a nyár, mindjárt van egy STAFF karszalagom (az életemmel akkora nagy baj nincs is), és menjünk egy kört azzal a vassal, mivel „fél” európát már beautóztuk. Röhögés, egymás szívatása, kintről vágyódó tekintetek, jóccakát, baszki, azért Csik Alfájába be kellett volna ülni…
Ps: Kapolcs előtt tutira kitakarítalak, és mérek rajtad élességet is,
mert vagy tényleg ennyire rossz vagyok, vagy odabasztalak valahová,
amiért utólag is bocs!
Ps2: Kéne írni egy posztot arról, hogy NE VAKUZZÁ MAJOM
a ferihegyi (meg semmilyen) skanzenben éccaka, mert szar lesz,
de nincs kedvem, meg úgysem jut el egy majomhoz sem…
