Tegnap elkezdtem bepótolni
a hosszú hónapok alatt begyűjtött, és nézetlenül árválkodó mozikat. Éjszaka utolsókét az Agora került a képernyőre, miről semmit nem tudtam addig.
A mozi Alexandriai Hüpatia életének utolsó évtizedét dolgozza fel, zárva a csaj halálával, és egy pár mondattal a történelem további folyásáról.
Eddig is utáltam a vallást, tök mindegy, a hívői hogy hívják isteneiket. Azt tartom, hogy azok menekülnek mögé, kik gyávák beismerni, a sorsukat saját maguk irányítják. Van hova menekülni a hülyeségeink elöl. Noh, ez a téma bőséges, nem fejtegetem tovább. A gyűlöletem a vallás iránt annyira kiteljesedett a mozi után, hogy legszívesebben templomokat égettem volna, kezdve mindjárt a vatikáni őszentségének lakosztályával.
A filmet a chilei Alejandro Amenábar jegyzi, az írója a spanyol Mateo Gil volt, tehát nem került amcsi kézbe gondolati szinten, így hát végre nem valami nagy kupac hollywoodi ökörség az egész.
I.e. előtt a 3. Században hozták létre az alexandriai könyvtárat azzal a céllal, hogy az addig templomokban őrzött tekercseket összegyűjtsék (mi odáig fajult, hogy még a kikötőben lévő hajókat sem engedték tovább, míg át nem vizsgálták őket tekercsek, könyvek után, és azokat le nem másolták), majd később az akkori tudósok otthonának adott helyet. Főkén görög nyelvű művek voltak a könyvtárban, de más népek írásait is összeszedték, miket lefordítottak. A könyvtár állománya kb. 700-800 ezer tekercsből állhatott. Nemcsak maga a könyvtár volt híres, de a mai napig ismerjük a könyvtárosok nevét is a kereszténység uralomra kerüléséig. Állítólag végső pusztulását I. Omár kalifa okozta, mivelhogy nem volt benne semmi értékes, mit a korán annak nyilvánított volna, így rombolásra ítéltetett (aztán ez lehet ez a történet vallási cselszövés is, ki tudja…).
Hüpatia kb. 355-től, 415 márciusáig élt. Az első ismert matematikus nő, ki csillagászattal, filozófiával is foglalkozott, nem pusztán konyhai szinten. Legendás volt a csaj az akkori világban, csak úgy özönlöttek hozzá a tanítványok a világ minden tájáról. Tudod mi volt a baja? Nem keresztelkedett meg. Aztán volt Alexandriában egy püspök, kit Kürilloszként (vagy Cirill-ként) ismerünk, és aki vallási áhítatában tűzzel-vassal írott mindent és mindenkit, ki nem az ő egyigaz istenében hitt. Bár a történelemkönyvek nem állítják biztosan, hogy közvetlen ő okozta Hüpatia halálát, de most gondolj bele… a csaj elkezdi felfedezni, hogy nem a föld a középpont az ismert univerzumban, hanem a nap, és felejtsük el a tökéletes körpályát, bizony elliptikus az út, mit megteszünk a nap körül. Ez már eleve botrány akkoriban. Azt nem elég, hogy nőként tanít, nem veszi fel a kereszténységet, de jóban van a római kormányzóval, politikusokkal, ptolemaiszi püspök Szünesziosz „anyám, nővérem és tisztelt tanítóm”-nak szólítja, és ismeri, tiszteli az egész tudományos világ, mi igen csak nagy szó volt internet híján akkoriban. Szóval elég volt eretnekséggel vádolni a csajt, és máris eltűnik egy zavaró tényező Kürillosz elmebetegségig fajuló vallásimádata útjából. Ez is történt. A csaj halálnak halálával halt, csupán csak azért, mert nem hitt, és mert szabadon gondolkodott.
A film ezzel a gondolattal zárul:
” Habár Hüpatia művei közül egy sem maradt fenn, tudjuk, hogy kiváló csillagász volt, és híres a pályagörbékről tartott matematikai előadásairól. 1200 évvel később a 17. században egy csillagász, Johannes Kepler felfedezte, hogy az egyik ilyen pályagörbe, az ellipszis, pontosan leírja az égitestek mozgását. „
És mi lett Kürillosz sorsa?
Elmondom, hogy ezt a palit később szentté avatták, és a mai napig ünneplik ezek az idióta állatok! Sőt, Máriát miatta nevezik istenszülőnek, és még a római Santa Maria Maggiore bazilikát is az ő tiszteletére építették.
És ez milyen apró szelet mindabból az iszonyatos rombolásból, mit ez a rohadék vallásimádat szabadított a földre, és amiből ez a bolygó már soha többé nem lesz képes kigyógyulni.
