Afrika – Bunyonyi, mert ….
Indulás tova, mert rengetek kilométer vár még ránk. Reggel búcsú az Aardvark személyzetétől. Segítettek becuccolni, volt nagy integetés, búcsú. Bernard azt mondta, hogy nagyon hálásak voltak azért, hogy mentünk, és ez látszott is rajtuk.
130 km várt ránk, le délre, irány a Bunyonyi-tó
A tó egy nagyon érdekes, csipkézett forma. Hossza 25-, szélessége 7 km, de a partvonal, az majd’ 1200 km, és van benne 29 sziget, tehát van mit nézni. Képzeld, volt a tavon egy olyan sziget, ahová azokat a lányokat vitték éhen halni, vagy vízbe fúlni, akik férj nélkül estek teherbe, mindezt elrettentés célból, hogy azért mindenki tudja az illemet. Egy remény volt a túléléshez, méghozzá az, ha volt egy nagyon szegény legény, aki a házassághoz nem tudott összekaparni magának egy tehenet, az elmehetett a szigetre magának asszonyt szerezni. Nem lettem volna a pali helyében. Képzed azt a szitut, amikor partnak koccant a csónakja, és megjelent sok tucat eléhezett, könnyes szemű nő, síró kölykökkel. Felrémlik az István a királyból, hogy „Mondd, te kit választanál?”, mi?
Aztán 1920 környékén érkezett az egyik szigetre egy angol misszionárius is, aki leprakolóniát hozott létre, igy próbálva megakadályozni a kór tovaterjedését.
A hely most már mentes a leprától, vagy az éhhalál szélén férjről álmodozóktól, inkább kedvez a madár lesnek, meg azon ritka tavak közé tartozik, amiben lehet fürdeni, és mondjuk rákot zabálni avokádóból.
És akkor útközben az történt…
… hogy például rájöttünk, Bernard szeme jobb, mint egy sasé, ugyanis menet közben, az út mellett tud kiszúrni kaméleont, és tudta, életem párjának ez nagy kedvenc, majd fék, kiszáll, kézbe veszi, odahozza. És ez nem egyszer történt meg, a leglehetetlenebb helyeken. A másik, hogy azt látod, hogy wowww… micsoda helyek, majd látod a településeket, a végtelen teaültetvényeket, letérsz a földútra, és látod a kőbányát, meg a köré „épült” kunyhokat. És fogalmad sincs, hogy hol vagy.
Amint eléd tárul a látvány, ahogy a férfiak a kőfalon billegve csákánnyal, kalapáccsal törik a köveket, látod a körülményeket a felhúzott ablakon át, egyből beugrik Sebastiao Salgado, és a 86-ban készült fotói Serra Peladában, a 20. század egyik legnagyobb aranylázáról, ahol 100 ezer ember küzd egyszerre a megélhetésért. Ha te is láttad, akkor sosem feleded többé. Noh, ebből a környezetből egyszer csak kibukkan az álomszép Bunyonyi-tó, Olyan kontrasztok, hogy mai napig nem tudom megfogalmazni a gondolataimat Afrikáról.
Bernard megáll a tó partján, közli, hogy itten van a kapitány, bemutatkozik a hely biztonsági főnöke is, majd betessékelnek minket a csónakba, és viszlát holnap, érezzük jól magunkat. Talán itt hangzott el előszőr, hogy „Tulajdonképp mi minek is jövünk ide?”, majd ezen kellett röhögni, mert egyikünk sem emlékezett arra igazán, hogy mi célból választottuk ezt a helyet. Fogjuk arra, hogy pihenni, meg rákot zabálni!
Byoona Amagara sziget
A sziget annyira csöpp, hogy fél óra alatt bejárod a bejárni valót. Van egy főépület, onnan utak vezetnek a bungalók… Várj! A bungalónak van ajtaja, meg ablaka, nem? …szóval, a szálláshelyek (úgy hívják, hogy Geo dome) felé, stéghez, eljuthatsz egy saját téglaégetőhöz, aztán vissza. Igyunk, együnk, élvezzük a kilátást!
Itt is egyedül vagyunk! Nagyon röhögünk, mert amúgy beszarás, hogy lett egy szigetünk, ahol csak velünk foglalkoznak. Jó, később beesett egy csaj is egymaga, de akkor már azzal voltunk elfoglalva, hogy valahogy megegyünk mindazt, amit kikértünk. A rendelést jó előre le kellett adni, és amikor benyögtük, hogy levest is, meg főételt is kérünk, akkor furcsán nézett ránk vendéglátónk, majd közölte, hogy a kettő között azért némi szünetet kellene tartanunk. Akkor meg mi néztünk ki a fejünkből, de bólintottunk. Kiderült miért…. Mert hogy a „leves” tulajdonképp főétel volt, lé nélkül, csak lucskosan. Egy vagon bab, krumpli, és minden zöldség után már fújtattunk, de még hátra volt a nagyon híres avokádóba töltött rákom, meg egy ….pizza! Azon megint kellett röhögni, amikor 5000 kilométerre Olaszországtól, egy afrikai tó apró szigetén egy cölöpökön álló faépítményének setét konyhájából kihoznak egy PIZZÁT! Még répa is volt rajta….
Húzzunk aludni dagadtan, mert holnap irány tova!
Azért külön szeretném kiemelni, hogy milyen kilátás nyílt a zuhanyzóból:
