Zap szerint a… 2013 top fáájv – mozi

Nézzük mi volt ebben az évben a mozitermés, mire jelentős összeget kellett otthagyni bizonyos mozipénztárakban annak érdekében, hogy egyeseknek, ott a nagy víz túloldalán, csak döntés legyen megvenni csaknem 13 millió € értékben EZT. Amúgy, ha összeszámolnám, hogy az életemben mennyi felesleges mozijegyet vettem meg szarokra, akkor EZnek talán már kijönne a kötélzete, meg egy üveg jófajta whisky. Konklúzió: franc….

A top 5 moziból egyértelműen kiemelkedik a Szemfényvesztők (Now You See Me), azon egyszerű oknál fogva, hogy kibaszottjófilm. Most mi van:? Filmkritikát vársz? Karácsonykor? Elment az eszed… Varázslatos (varázs?) világ, pörgős, jó vágások, és zene, tuti karakterek, rejtélyes sztori, amikor vége, akkor eldünnyögöd, hogy a „Picsába!”, szóval 2013 top filmje ő lett. Második természetesen A hobbit – Smaug pusztasága (The Hobbit: The Desolation of Smaug), és akkor is ő lenne, ha Peter Jackson csak 10 perces filmet csinált volna a sztoriból úgy, hogy színes papírfecniken, ceruzával rajzolt pálcikaembereken keresztül mutatja be a sztorit. És hogy ne húzzuk az időt, a maradék három megkaphatja a bronzérmet, és ők pedig a Sötétségben – Star Trek (Star Trek Into Darkness), Az acélember (Man of Steel), Transz (Trance). A Trek azért, mert Benedict Cumberbatch egyszerűen mindenben jó, amit csinál (az egyarcú, és ezerhajú Nicolas Cage sírva könyörögne, hogy legalább csak egy percre költözzön belé ekkora tehetség, és alázat), J.J. Abrams pedig napjaink legjobb scifi álmodója. A Man of Steel azért, mert egy pillanatra sem akartam belenézni, hiszen annyi Superman, mint ami volt az elmúlt két évtizedben, két galaxisra is sok lenne, nemhogy a bolygónkra, tehát finoman szólva uuuncsiiii, de aztán kiderült, hogy más-kép, máshogy, és Michael Shannon szerintem életben is egy unszimpatikus arc, szóval minden filmjét megnézem, amiben kinyírják. Trance. James McAvoy, Danny Boyle páros. A Django miatta szorult le a dobogóról, és esett be a kukába. Nem azért, mert a Django nem lenne jó mozi, csak semmiféle késztetést nem érzek arra, hogy még egyszer megnézzen. Pppff….

Amik nem top, de benne vannak a „Azért fizettem érte, mert egész egyszerűen jó mozik, és arra valók, hogy kikapcsolj pár órára” feliratú kalapban:  Red 2, Az elnök végveszélyben (White House Down), Az öt legenda (Rise of the Guardians), Z világháború (World War Z), Női szervek (The Heat), A magányos lovas (The Lone Ranger), Tűzgyűrű (Pacific Rim), A hallgatás szabálya (The Company You Keep), Iron Man 3 (Vasember 3), Feledés (Oblivion) , Óz, a hatalmas (Oz the Great and Powerful), Született gengszterek (Stand Up Guys), A Föld után (After Earth), Thor: Sötét világ (Thor: The Dark World). Az Óz miatt egy picit azért pofán vágnám Sam Raimit, mert csodafegyver volt a kezében, de besült. A Feledés és az After Earth kritikusainak azt ajánlom basszák…, álljanak a kamera mögé. A Női szervek beszarósröhögős, Az öt legenda csodaszép (!!!), a Red 2 hozta a formáját, és az a forma igenis jó, A magányos lovas pedig furcsa, de jó értelemben furcsa, és különös, és Johnny Depp.

És akkor a mozis posztot zárjuk a „Vérciki, hogy erre egy $ is el lett költve, mert annyira szar, hogy a producertől kezdve a Best Boy-ig az összes készítőt ki kéne kötözni, leönteni mézzel, és afrikai gyilkos hangyák táplálékául felszolgálni” kategóriával. Legyen a díj neve egyszerűen VHEE$IELKMASHAPKABBAÖKKKKLMÉAGHTF, vagy kkrrüüpppffhhh…

Az első helyért három film küzdött ebben az évben. A nyomorultak (Les Misérables), ami annyira szar volt, hogy néhol bántotta a mozilátogató fülét. Akkor még egyszer elmondom, a gyengébben kedvéért: Hugh Jackman és Russell Crowe nem tud énekelni. Nem azért, mert nem akarnak, hanem azért, mert nincsen nekik mivel. Kínszenvedést csinált az a fasz Tom Hooper ebből a cuccból. Amit már úgyis unalomig, mindenki, de most fel lett frissítve az emlékezet. Rendesen… Aztán ott volt a Támadás a Fehér Ház ellen (Olympus Has Fallen). Biztos emlékszel arra, amikor még VHS-es szereztünk be mindent, de mindent, ami csak elérhető volt. Tök mindegy mi az, csak mágnesszalagon legyen, és lejátssza a cucc. Nah, akkoriban futhattál bele néhány „B” kategóriás tajvani / dél-amerikai / indiai koprodukcióban készülő, hangalámondásos  iszonyatba, amit vagy azért néztél meg, mert fiatal voltál, vagy azért, mert a csajjal közben pettingeltetek, és tökmindegy…, vagy már akkor tudtad miről szól a világ, és próbáltál ebben a formában öngyilkosságot elkövetni. Az Olympus Has Fallen felidézi ezeket az időket. A harmadikra annyit jegyzeteltem, hogy „az a lovaskurvaanyja” mert nem jutott eszembe a cím. Blokkolni próbálta az elmém. Szóval, ő az Overdose. Én több mindent nem hittem el. Az első az volt, hogy nem tudtam elkapcsolni. Vártam. Arra, hogy mikor kopog be a kaszás az ajtón, és közli, ennyi volt Zap, még írj egy búcsúposztot, azt megyünk. A másik, hogy nem hittem el, 2013-ban, a HBO képes egy ilyenhez a nevét adni. Ez a doku a magyar szürreál egy ékes példája. Egy Angliában született lóról van szó, amit egy szlovák (???) pali megvett, kinek Romániában vannak vasgyárai (mivan???), és ebben az országban készítették fel versenyre, majd amikor beteg lett, akkor átkerült Angliába, majd haza, majd a németekhez, és akkor nem gyógyult, vagy mégis, erre a magyarok beszálltak a megvételébe, merthogy nemzeti ló, a szlovák pali meg bilincsben, adócsalás vádjával, meg büszkeség, és a végén egy havas tájon, egy karámban nyerít, és van benne orbánviktor. Komolyan! Vettünk egy dögledező lovat. Kb. ennyit tudsz meg a filmből, mert annyira nagyképű, és annyira ötvenesévek, hogy neked – mielőtt leülsz a képernyő elé – kötelezően be kell bifláznod, hogy ki/mi az az Overdose, hiszen anélkül nem magyar a magyar, hogy ezt ne tudná, hiszen modern korunk nemzeti jelképe, tudd, szóval karira mindenkinek kötelezően ott kell lógni az ebédlő falán min. egy Overdose festménynek, a nemzeti lobogó mellett. Bizony! Remélem már benne van a nemzeti tantervben.. Zé?

Jaj, ez még csak az elsőhelyes verseny volt… franc…

Akkor szerepeljen még itt a Dredd, és mondjuk a A kolónia (The Colony), szóval meg van itt is az öt. A kolóniára nincsenek szavak. Egy film költségvetése nem egyenesen arányos a film minőségével. Itt igen. Ennyi. A Dredd pedig a a 90-es évek végi Dredd bírót (Sylvester Stallone – 1995) emelte piedesztálra. Annyira rossz volt, hogy elővettem az eredetit, majd elkezdtem imádni a 90-es évek filmgyártását.

Nah, ennyi volt a mozi idén. Hogy jövőre mi lesz, azt nem tudom, azt viszont sejtem, hogy lassan belefulladunk a Marvel/DC Comics mozikba, aminek az lesz a hatása, hogy már csak a kockák, és a gyerekek járnak majd be egy-egy filmre, és ahogy a magyar „táborosodási” kényszerét ismerjük, egy idő után majd az utcán vonulnak egymás ellen a DC, és a Marvel univerzum büszke harcosai, és égetnek majd kukákat…

Na jó, lefekszem…