Zap és a magánegészségügy – miért is fizetek évi százötvenezret?
Eljő az idő, amikor nincs mentség, be kell látnod, hogy nem vagy öngyógyuló. A mantrák nem hoznak ki a tüszős mandulagyulladásból, gerincsérvből, meg mittudoménmiből (más most nem jut eszembe), szóval fel kell keresned egy orvost, bármennyire is gondolod úgy, te vagy Amerika Kapitány, kivel soha nem történhet maradandó. Nem te vagy. Ez egy másik mozi.
Volt egy olyan tippem cca. 4 éve, hogy ez megtörténik, és nem, nem vagyok hajlandó elmenni a körzeti orvoshoz (assetudomkijjaz), ott ülni két órát, mire kapjak egy beutalót egy alulfinanszírozott, és ezzel egyetemben lepukkant alagsorba, ahová természetesen időpontot kell foglalni két hónappal előtte csak azért, hogy ott, majd akkor, egy hulla fáradt, és leharcolt doki azt mondja, jöjjek vissza három hónap múlva ha még mindig fáj, de ne felejtsek el előtte időpontot foglalni, mi lehet, csak valamikor 2021-ben lesz.
És lelet, eredmény, megoldás, konklúzió? Az mikor? Jahkérem… Azt tessen kiszámolni az OEP NEAK oldalán…
A Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése nyomán 2007. december 17-én írta ki az Országgyűlés a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében azt a bulit, amire 2008. március 9-én 3 309 616 választópolgár igennel, vagyis eltörlésre voksolt.
A vizitdíj befizetésére mentességet kapott cca. 4 millió ember (tartós betegek, szociálisan rászorulók, sürgősségi ellátásában részesülők, stb.), és a 20 milliárd plusz bevételt jelentett az egészségügynek.
2015-ben még a környékén sem voltunk annak, amennyit 2005-ben költöttünk az egészségügyre (onnantól meg próbáld követni, mivel unortodox lett itt is a matek..), miközben az EU statisztikák szerint totál le vagyunk rongyolódva. Fasza…
Ez a poszt tulajdonképp annak a 3 309 616 választópolgárnak szól, kik 2008-ban valami képzavarban szenvedve úgy gondolták, hogy ingyé van a zorvosuk.
Hogy mi kerül évi százötvenezerbe?
Telefonos belejelentkezés. Mennék, mert fáj, és nem gyógyulok magamtól. Estet leírás, doki keresés, mikor szeretnék menni? Egy nappal előtte sms emlékeztető, ok, tudoooommm…
A 10 órás időpontra 10:01-kor megjelenik az orvos, ki nevemen szólít, üdvözöl, kérdez privátot (ezt meg honnan derítetted ki?), előre enged, bevezet a cellába. Ott pillanatok alatt felveszi a panaszokat (nem kell megkérdeznie anyám nevét két példányban, és egyéb, személyes adataimat bepötyögnie, mert minden ott villog a monitorán), majd megkér, hogy akkor vegyem le, feküdjek fel. Nyom, forgat, emel, tapogat, kérdez, kérdez, kérdez, VIZSGÁL!
Kész, öltözz, ülj le, gépel, mesél, mondja opciókat, elrendel röntgent, gyógytornát, szert, komplexen. 8 hét múlva találkozunk (közben kínoznak, és szedem azt a szart), elemzünk, és ha nem oké a buli, akkor a röntgen, és az újbóli vizsgálat alapján választunk két műtét (amire az állami várólista átlag 3 hónap, itt diagnosztizálással együtt 2 hét) között. Búcsúzóul még közli, hogy ha gondolom, akkor a röntgent már most is, csak menjek fel a másodikra.
A megérkezés, és a kiérkezés között 28 perc telt el, kezemben az esetleírás, és minden, mit megtárgyaltunk.
Haza, gyógyszer weben megrendel, naptár elő (mi dolgom van, és mikor?), telefon, bejelentkezés.
Félreértések elkerülése végett, az időpont egyeztetés arról szól, hogy ÉN mikor érek rá, és nem arról, hogy ŐK mikor érnek rá.
Telefon túloldalán kedvesség, millió időpont felkínálása, egyeztetés, háttérinfó, csókolom. Ez kérlek évente annyiba kerül, amennyit Kelet-Magyarországon egy család jövedelemként tud felmutatni, három hónap alatt. És abban az esetben, ha júniusban bele kell túrni a térdembe, akkor ilyen lepukkant kórházi szobák vannak:
Jah, egyébként tényleg nincs fizetős egészségügy ebben az országban. Az egyik cimbora most azon gondolkozik, hogy írnia kéne egy könyvet arról, miként veszett el második éve a „nem fizetős” egészségügyben, mennyit fizetett zsebbe az orvosoknak, ezek mennyire, és hogy basztak ki vele, mennyit fizetett privát CT-re (mert az államiba nem lehet bekerülni), mennyi gyógyszert, kötszert kellett magával vinnie a kórházakba, és hogy próbálta elkerülni azt, hogy idő előtt dögöljön bele egy kórházi fertőzésbe. Egyébként ha egyszer az életben meggyógyul – mert az még mindig nem biztos – akkor szakember kerestetik, ki leszedi a fájdalomcsillapítókról, mert annyit szed, amennyi nem hogy egy lovat, de egy egész ménest padlóra verne.
Én már csak arra várok, hogy mikor jön el az az időpont, amikor Orbán haverjai kisebbségbe kerülnek a magánegészségügy szektorban, mire majd hoznak egy olyan törvényt, amivel kinyírják azt, amire én jól befizettem. Vagy várj, akár rekvirálhatják is, hisz olyan időket élünk…
Na végre, ezt a témát már nagyon vártam! 🙂
Nem mintha szakértője lennék az egészségügynek, de évek óta azt magyarázom mindenkinek, hogy az öngondoskodás a megoldás, és íme egy újabb bizonyíték!
Számomra inkább megnyugtató ez a jelenség, illetve folyamat és amennyiben a kormány az én logikámat követi ( de miért is tenné) egyre több teret enged a magánkórházaknak. Sőt, ha lenne egy tökös kormányunk, akkor kötelezővé tenné az egyéni egészségbiztosítást és leépíteni az állami rendszert. Erre már utaltam egy korábbi kommentben is.
Ahogy én elnézem, ezt nem meri senki megtenni egyik napról a másikra, inkább hagyják elrohadni az állami rendszert, remélve, hogy egyre többen kapnak észbe, úgy mint most te. A gond csak az, hogy ez így kurva lassú folyamat lesz, és a köztes időszakban neked finanszíroznod kell mindkét rendszert, miközben csak egyiket veszed igénybe néha-néha.
Nézzük a matekot, mert abban jó vagyok! 😀
Azt mondod évi 150.000 HUF-ért már elérhető az a csomag amit felvázoltál. Ez havi 12.500 HUF. Ha jól értelmeztem az utolsó havi fizu papíromat akkor az egészségbiztosításra 3+4%-ot vonnak le, ami ugye összesen 7%. Ha ugyanez a 7% nem az állami rendszerbe menne, hanem a magánbiztosítóhoz, akkor már brutto 178.600 HUF fizutól elérhető lenne a mindaz amit leírtál. Szerintem ez elég fasza! Arról már nem is beszélve, hogy a munkáltató is be tud szállni a buliba, több főre nagyobb kedvezményeket is kapna, meg leírhatná az adóalapból, szóval működne ez szépen, ahogy a amcsiknál is.
Persze, a kötelező magánbiztosítósi rendszer „hátránya”, hogy megszűnik a társadalom kollektív gondviselése, szóval ha nincs biztosításod akkor zsebből kell kifizetned a diagnosztikát meg a kezelést, ami könnyen elszállhat több százezres tételig is (egy kontrasztos koponya MR 74.000.-, és még csak elkezdtük a diagnosztikát). És igen, ha se biztosítás, se lóvé, akkor kitesznek az utcára, aztán pusztulj el saját kedved szerint.
Kegyetlen, de igazságos, és felelősségre nevel. Szeretem az ilyet…
Ha eddig nem sikerült eléggé kivernem a biztosítékot az ide látogatóknál, akkor bedobnék még egy gondolatot: A döglődő egészségügyet nem lehet és nem is kell tagadni, de ez egy sokkal hosszabb agónia annál, minthogy egy kormányt vagy egy személyt tegyünk érte felelőssé. Maga a modell egy elbaszott konstrukció, de ami talán ennél is fontosabb, az az orvosok felelőssége! Meggyőződésem, hogy ők sokkal nagyobb mértékben felelősök a jelenlegi állapotért mint bármelyik politikai párt, rendelet vagy törvény! Te hiányolod azt az évi 20 Mrd-ot a rendszerből amit a vizitdíj eltörlése okozott, de én úgy gondolom, sőt hiszem, hogy éves szinten ennél sokkal több távozik az orvosnak csúfolt szivattyúkon keresztül. Tiszta szervezett bűnözés…
Szóval köpködni ér, csak válaszd meg jól az irányt! 😉
Nem köpködök, csak akkor legyél szakértője a rendszernek, és nézd meg, hogy ott, ahol működőképes a cucc (északi államok, de nézheted az osztrákokat, németeket is), ott miként hozták egyensúlyba az állami, és privát bulit.
Én sem vagyok szakértője, de már párszor elgondolkoztam azon, hogy jól át kéne nézni a sztorit.
Amerika pont a negatív példa erre a folyamatra, és fázik is tőle a világ, nehogy úgy járjon, mint ők. Bár az onnan érkező lobbi valószínűleg évente kétszer annyi pénzt mozgat meg annak érdekében, hogy átvegye az uralmat a magánegészségügyben pl. az EU-ban, mint a szargödrünk éves költségvetése, de addig örülj, míg ennek csak arra van hatása, hogy TE döntesz, merre fizetsz, és mennyit.
Gondolj bele, az én évi 150-em (és ez épp nem a vip csomag, ahol akár a szállításodat is megtervezik az objektumba, ha baj van) lófasz ahhoz képest, amit az elkövetkezendő 8 hétben lenyúlnak az államtól, a kezeléseim címén. És a műtétről, az azután lévő időszakról (rehab, kezelések) még nem is beszéltem. Abban az esetben, ha az állam kivonul ebből, akkor nekem kell majd kifizetnem azt a pár milliós tételt.
És itt jön az amcsi példa, ahol vagyok én, az évi 150-el, mire azt mondom, hogy juhééé, biztonság van, minden fasza. Majd otthon egy körfűrész elszabadul (bocsi…) és jön a baj. Miközben vérzek a sürgősségin, odaül mellém a biztosító képviselője, és elbeszélget velem arról, hogy vajon szükségem van é az ujjaimra, mert a biztosítási csomagom apró betűs részét kedden átírták, és ő már konzultált az orvosommal (!!!), szóval csak egy ujjamat fedezi a biztosítás, és annak rehabját 20%-ban. Én kínomban – mert fáj – elküldöm a faszba, és 3 hónap múlva megérkezik egy 17 milliós számla, „Mi szóltunk!” aláírással. És „két nap” alatt az utcára kerültél, mert nem tehetsz ellenük semmit.
Ez kérlek nem fikció, sasolj utána. Ez az amcsiknál sok-sok évtized alatt fejlődött ki, és piszok károkat okozott a társadalomban. Obamának 8 éve ment arra, hogy legalább pár százalékban megregulázza a piacot, amit Trump egyből el akart törölni, csak még nem sikerült, mert a környezete nagyon nem akar egy újabb forradalmat az államokban, átalakítani meg nem tudják, mert részben sikeres lett, működik a rendszer.
Megmondom miért kormányzati felelősség az, hogy ha bemész egy kórházba, a családod egyből megnézi mennyibe is fáj egy temetés. Azt tudjuk, hogy egy jól, vagy majdnem jól működő állam éves bevételeit milyen arányban kell visszaosztani a társadalomba. Hisz ez az egyetlen, lényeges feladata. Ezért adózol. A visszaosztásért. Ezért vannak közműveid, utaid, rendőrséged, katonaságod, oktatásod, egészségügyed, és döbbenet bürokrácia a fejed fölött, minek feladata ezek működtetése. Ezek a számok (százalékok) nem fiktívek. Ott vannak papíron, és már Rómában is tudták, miből, mennyit kell fordítani a városra, szóval ezt nem a kommunizmus után kellett kitalálni, a nagy demokráciánkban.
Alapjában azt kell tudnod, hogy (mert ez a kiinduló), hogy kedves országunk 1% GDP-je 350 milliárd forint. Ez egy elképesztő nagy szám a zucca emberének. Annyira nagy, hogy nem is fogja fel, mennyire nagy. 2005 környékén, amikor az egészségügy pont annyira volt padlón, mint 95-ben, nagyjából ennyi pénz hiányzott a kasszából ahhoz, hogy legyen miért elmenni nővérnek, orvosnak, És itt még csak a fizetésekről van szó, nem az infrastruktúráról. A válság hatására gyakorlatilag csak ebben az országban vontak ki pénzt abból az egészségügyből, amiből már eleve hiányzott.
Ennek oka csak akkor érthető, ha összeesküvéseket akarsz gyártani, hiszen más országokban sem volt ok a pénzkivonásra, csak akkor, ha egyesek meglátták a lehetőséget arra, hogy betörhessenek egy olyan helyre, ahol a társadalom alapvetően utasítja el a fizetős egészségügyet. Magyarán, lobbizd ki, hogy az állam – egy szituációra reagálva – lepusztítson egy lepusztulóban lévő ágazatit, vedd át a helyét, fizesd ki azt az aprót, amiért ezt megtették, és tiéd a hatalom. Egyszerű matek.
És magyarázható is a folyamat, mert még mindig pénzt vonnak ki kormányzati szinten (olyan unortodox matekkal, tudod) az egészségügyből, szóval már nem 350 milliárddal költ kevesebbet (2005) az állam arra, mire kell (emlékezz, le van írva, hogy mire, hány százalék, mert azok a számok működtetnek egy országot) hanem 700 milliárd feletti összeggel. Ez pedig még sokkal, de sokkal durvább összeg, mint amennyit fel lehetne fogni.
És bónuszból, a maradék összeg egyre nagyobb százaléka megy át a háttérben a magánegészségügybe, és amikor én azt mondom, hogy nekem jó, akkor az azért jó, mert te fizeted ki az én ellátásomat, és erre csak a beugrót utalom át, havonta.
Az orvosok felelőssége más történet. Azokat ti (azok, akik zsebbe fizettek valaha) tettétek azzá, amik lettek. Ebben az országban tök evidens, hogy hogy fizetsz a szülészorvosnak. Azért megkérdezném, hogy hány gyerek maradt az anyukájában azért, mert a szülészorvos nem kapott borítékot? Erre az a válasz jön, hogy „akkor majd jól nem foglalkozik velem a doki!” mire röhögnöm kell, mert ugyan mondd már el, hogy a boríték hatására az orvos figyelmének, tudásának, elkötelezettségének hány %-át vásároltad meg?
Vezessük le ez matematikailag! 😀
Egy napod= 100% figyelem
Napi 12 óra gálya – szünetek – ebéd – asszony telefonjai – dugás a nővérrel= 47% figyelem
Napi 150 betegből 63 borítékos, mi azt jelenti, hogy 47% – az ideg (10%), hogy a többi nem adott pénzt / 63= 0,58% figyelem/fő lenne, ha a maradék 87 emberrel nem kéne legalább annyit törődnöd, hogy biccentesz feléjük.
Mennyibe fájt? 60 ezer? Jobb esetben…
Ez a matek pont annyira volt releváns, mint az érv, hogy azért fizetek az orvosnak, hogy esélyem legyen jó kedéllyel elhagyni az objektumot, és ne lábbal előre…
Valamit még akartam, de most rohan….
Még odaszúrok!
Volt egy tökös kormányunk, aki az öngondoskodást kötelezővé tette, majd jött egy még tökösebb kormány, aki az egészet bezúzta, és az öngondoskodóktól elvette a megtakarításaikat
Emlékezzzz!
Az amcsi példára reagálva: Az nem meglepetés, hogy a biztosító nem akar fizetni, hisz ők abból élnek, hogy a te befizetéseidet forgatják és fölözik. Ez igaz minden biztosításra nem csak az egészségügyire. Szerintem te is túl vagy már pár ilyen meneten. Szóval igen, igazad van, az öngondoskodó rendszer is csak akkor működik, ha jól működtetik, bár szerintem a példád kicsit túlzó.
Amit a kormányzati felelősségről írtál, az viszont hülyeség! Gondolod, hogy ez ilyen egyszerű? A GDP 2%-a megy az egészségügynek aztán hali? Minden wunderschön? Ez kb. olyan mintha azt mondanád, hogy a cégem profitjának 2%-át kell karbantartásra költeni. Persze irányadónak nem rossz, de mi van beüt a szar és két évig akadozik a biznisz? Nem veszek gépzsírt, meg csapágyat, mert az a 2% „írva vagyon már 1000 éve”? És amikor megy a szekér, akkor meg nem fejlesztek? Az sem számít, hogy hány emberrel és mekkora infrastruktúrával érem az eredményemet? Ezek szerint az állami költségvetés optimális esetben csak egy egyváltozós excel tábla. Beírod a terv vagy a tény GDP-t és a többit számolja az alapműveletes képletsor. Ne már!
De tudod mit, rendben van. Egyszerűsítsük le ennyire. Akkor viszont lennie kell egy másik excel táblának is amihez ezek a számok passzolnak. Maradva az egészségügynél, kurvára érdekelne, hogy ebben az optimális világban egy ilyen 93.000 km2-es szargödörre, 9.750.000 szargödörlakóra mennyi optimális számú kórház jut, ezekben optimálisan hány orvos és hány nővér teljesít szolgálatot optimálisan hány órában? Szerintem érdekes számok jönnének ki.
A bajom egyébként pont az az aktuális rendszerrel, amit te is leírtál. Van ebben az országban 4,5 millió dolgozó, aki kisebb nagyobb mértékben de befizet a közös kalapba, amiből viszont további 5 millió vesz ki. Persze értem én, hogy állam bácsi beszáll a buliba, de ez akkor is működtethetetlen és igazságtalan. Ez igaz az egészségügyre és a nyugdíjra egyaránt. Azért vonnak le tőlem tízezreket havonta, hogy egy életében egy percet nem dolgozó senkiházit gyógyítgassanak, vagy mindenféle elszállt drogosokat rehabilitáljanak, akik életük 90%-ban azt sem tudják melyik bolygón vannak? Legalább kérdezzék meg, hogy hozzájárulok-e! És a nyugdíj! Hogyan teheti függővé bárki is az én nyugdíjamat, attól, hogy a most netfüggő, agyatlan gyermek nemzedék a jövőben méltóztatik-e esetleg dolgozni vagy sem, miközben az általam befizetett nyugdíjpénzeket meg kampányeszközként osztogatják 13. havi nyugdíj címen!? De ez egy másik téma amiben nagymértékben egyet is értünk, szóval ezt most hagyjuk. Emlékszem.
Visszatérve az egészségügyre. Te azt feltételezed, hogy az orvosok felelősségét én a hálapénz rendszerből gyökereztetem, de ebben tévedsz. Nem értek vele egyet, nem is támogatom, sőt elítélem, de ez csak a jéghegy csúcsa. A matematikai levezetésed faszság, de legalább vicces! 😀
Én azt látom és tapasztalom, hogy az orvosok jelentős része, aki egyébként rendelőben, kórházban dolgozik, rendelkezik magánpraxissal is. Szíve joga, megteheti. Odamész te mint együgyű beteg, és egykedvűen vagy flegmán közlik veled, hogy a „Doktor úr nagyon elfoglalt, legközelebb 4-5 hónap múlva tudja fogadni” És felkínálnak valami lehetetlen időpontot amit vagy megélsz vagy nem. Ha van egy kis rutinod és mondjuk még élni szeretnél pár évet, akkor felteszed a kérdést: „Nincs esetleg a Doktor úrnak magánrendelése?” Erre a mondatra az asszisztens átlényegül, és végtelen kedvességgel és odaadással tájékoztat, hogy „Persze, hogy van, megnézem… jövő hétre be is tudom írni, ha önnek is megfelel.” A franc se akar várni hónapokat, persze, hogy megfelel – és már be is indult a folyamat! Elmész a magánrendelésre, mondjuk korrekten megvizsgál, előír valami kezelést, kapsz gyógyszert és elindulsz a gyógyulás útján. Fel sem tűnik, hogy a magánrendelés délutáni vagy esti időpontban – de mindenképpen normál rendelési időn kívül – van ugyanott, ahová egyébként területileg tartozol és ugyanazokkal az eszközökkel amiket ugyanaz az orvos rendelési időben használ, és amit az intézmény biztosít számára. Az egyetlen különbség, hogy itt leteszel 20-40-60 ezer forintot a dokinak, ami ugye nem hálapénz, ez a magánrendelés díja! Persze számlát nem kapsz, és csak készpénzt fogadnak el, de ez sem számít mert nyertél 4-5 hónapot és gyógyulsz és boldog vagy. Valószínűleg az sem fog feltűnni, hogy a vizsgálati lapon, amit a doki a kezedbe nyom miután végeztetek, sem a dátum, sem az időpont nem stimmel, mert ezek furcsamód egybeesnek a doki rendelési idejével, amikor „ingyen” kellene ellátnia téged. Te még mindig örülsz, a sikeres, gyors felépülés reményében távozol és elégedett vagy. A doki persze lejelenti, hogy rendelési időben megjelentél nála (vizsgálati lap) és lehúzza az állami rendszerből az ennek megfelelő lóvét, így elméletileg az intézményt nem éri anyagi kár.
Igen ám, de ahhoz, hogy ez a rendszer működjön helyet kell hagyni a magánbetegeknek a rendelési időben, mert az mégiscsak gyanús lenne, ha mondjuk a norma szerinti napi 10 helyett hirtelen 15 beteget látna el. Így aztán a ténylegesen ellátottakat leredukálja 5-re (ettől ki is alakulhat a sok hónapos várólista, de ha nem, hát behazudják) és jöhet az 5 privát.
Mielőtt az mondanád, hogy megint összeesküvés elméleteket gyártok, jelezném, hogy több dokumentált eseten vagyunk túl szűk családi körben, ami vagy a fentieket igazolja vagy azt, hogy mi tudunk egy időben két helyen is lenni.
De ez még mindig az érem szebbik fele, mert ugye senkinek nem fáj – ha leszámítjuk az kis extra lóvét amit kidobtál az ablakon. Ott kezd el melegedni a pite, mikor már olyat is dokumentálnak ami meg sem történt! Szar ám mikor csak papíron kapod meg a fájdalomcsillapítót! De a legcifrább, mikor leírják, hogy amputálták ezt meg azt a testrészedet és közben meg nem! Erre is van papír! Ez is csak azért necces, mert mi van ha a jövőben tényleg amputálni kell amit már egyszer papíron levágtak, mondjuk egy másik kórházban? Akkor ki fogja kifizetni a műtétet?
És ha ezek után még mindig azt mondod, hogy „Jaj, szegény orvosok, hogy kibaszott velük a kormány”, akkor legközelebbi találkozásunk alkalmával teszek róla, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezhess! 😀
Te Ló!
Én nem azt mondtam, hogy szegény orvosok, csak nem volt időm többre: 😉
Az amcsi egészségügyről Michael Moore (a világ legzseniálisabb dokufilmese) csinált egy mozit 2007-ben, Sicko címmel. Sasold, döbbenj, majd olvass utána, még jobban döbbenj. Itt online is.
Nem, a GDP 9-10%-ának kéne mennie, csak nem olvastál figyelmesen. 2 hiányzik egy olyan rendszerből, amiből a pénzt folyamatosan kivonják. Ennek eredménye a ma. Mert mindennek van eredménye. Ha Kolompár Winnetou elmegy csirkét lopni a szomszédba, azt lehet úgy felfogni, hogy ő genetikailag ilyen, vagy lehet úgy is, hogy nincs mit ennie, és nézzük meg, miként jutott el idáig. Ha 40 éven keresztül csak aprópénzt teszel be egy olyan rendszerbe, ahol a költségeket olyan arányban kell finanszírozni, ahogy a gazdaságnak is nőnie kell (mert ezek párhuzamos folyamatok!!!), akkor az az eredménye, hogy az ott dolgozók vagy elmennek Svédországba 12szeres pénzért, vagy ezt a pénz kitrükközik itthon, te meg szopol úgy, ahogy leírtad.
Mert mindennek következménye van. Annak is, hogy ha ezt nem fejezem be, akkor nem látom az Infinity War elejét, mitől nagyon ideges leszek, szóval ágyő!
Megnéztem.
Nekem kicsit Frei Tomis, de ez gusztus dolga. 🙂
Nem nagyon változtatta meg a véleményem, nem is csalt könnyeket a szemembe, de szórakoztató volt látni, hogy mennyire ostobák a jenkik. Az egyetlen dolog ami súrolta az ingerküszöbömet, az az amerikai rendszer túlárazottsága, és ez is az oka, hogy jelentős hiányérzetem van a sztorival kapcsolatban.
Lehet, hogy én vagyok kocka, de jól esett volna, ha látok számokat. Nekem valahogy kevés, hogy Angliában meg Franciaországban vagy Kubában „ingyen” van az ellátás. Tudjuk, hogy ilyen nincs, mert valakinek, – ezen esetben az államnak, kormányzatnak, helyi illetőségű egészségügyi szervezeteknek – ki kell fizetni a révészt. Erről egy büdös szó nem esett. Mennyi az annyi? Az az annyi honnan jön és hová megy? Mennyi ebből a te adód, mennyi az állam része, és mennyit fizet mondjuk a munkáltatód? Érdekelt volna az aktív/inaktív befizetők aránya, és kreálhatott volna ez a jóember egy Big Mac mutatóhoz hasonló fajlagost, ami megmutatja, hogy egy-egy országban mennyit kell dolgozni mondjuk egy vakbélműtétért! Na ebben lett volna „aztaqrva” faktor.
Nem mellesleg én a Kubaiak helyében eléggé felháborodnék, hogy az én adómból kezelik azokat az amerikaiakat, akiket az ottani rendszer kiköpött, de ez már egy másik nézőpont…