Vasárnap van, csak a hülyék dolgoznak, amúgy meg a pofám leszakad….

Mondom az asszonynak, hogy az van, esik szét a fejem. Különböző dolgok jelennek meg rajta, amiknek totál nincs helyük egy arcon, de ez még hagyján, mert a kézfejemre is elért a kórság, szóval Zap szép lassacskán atomjaira hullik, de előtte még csúnyább lesz, mint általában. Erre asszongya – tök lazán – hogy biztos van egy drogéria a közelben, és ott vannak olyan mékáppok… Nahbakker… boldog nőnapot…

Amúgy erről eszembe jutott egy sztori, mikor még kölyök voltam, meg bohó, és ugyebár fel kellett fedezni a világ különböző pontjait, és az azokon elhelyezett női egyedeket, és fogta magát a páciens (kb. olyan ragyás fejjel, mi most nekem van), telenyomta a képét alapozóval, mert akkor az nem fog látszani. És nézel ki a fejedből, majd azon gondolkozol, hogy

1. miként ne vegye észre, hogy észrevettem, a ragyáit nem takarja, hanem kiemeli a vakolat?
2. miként tudnék a szituból minél gyorsabban megszabadulni azzal, hogy a beteg kutyám ápolására hivatkozok, vagy – ami szimpatikusabb – belekormányzom a bolygónkat a napba.

Na nap második poénja (mert még nincs vége a napnak). Hív a pali, hogy sürgősséggel menjek, mert villog, és csivitel, szóval valami nagy baj közeleg, veszélyben az egészség. Mondani akartam, hogy igen, nekem veszélyben, mert rohadok, de nem mentem bele, mert az párbeszédet szül, azt meg kerülném. Megyek, csipog, csivitel, de tudod, hogy mindezt azért teszi, mert egy paraszt góré összeugrott a csivitelő rendszerfelügyelőjével, és a cucc mindennemű ok nélkül szokik játszani némely szerencsétlen idegével. Emberünk jön műszerrel, méri a levegőt, állapítja összetételét, és néz bután, mert semmi kiütközőt nem lát. Mondtam én – mondanám, de az megint párbeszédet szülne, ahhoz meg… És akkor hősünk odamegy a cucc kezelő paneljához, mi egy bazi nagy, és fehér szekrénybe beépített nyomógombos, kijelzős operátor panel, és elkezdi nyomkodni…. A SZEKRÉNYEN LÉVŐ, FELFESTETT NYOMÓGOMBOKAT mik a funkciók tájékoztatásául lettek odarajzolva. Visítva röhögtem volna fel, de ez ismételten csak további kommunikációt szült volna, ahhoz meg…

Amúgy elkezdtem nézni a weben, ezeket a bőrgyógyászati eseteket, mert nem hülyén kéne meghalni. Egy (bahh…) dolgot nem igazán értek a világunkban. Le vannak írva az esetek részletesen. A pofán vágnak, és kipirosodsztól kezdve, a leesik a bőröd, de előtte 17szeresére dagadik, tehát mindenszar. Az összes esetre azt írják az orvosok, hogy gyógymód erre nincs. Bocs! Egyet találtam, mikor azt mondta a pali, hogy sokat kell dugni, és elmúlik… Nagyjából 4500 éve foglalkozik az ember az orvoslással. 4500 év alatt nem tudtunk eltüntetni egy kibaszott pattanást, de 80 év alatt képesek vagyunk arra, hogy eljussunk egy vasdarab űrbe juttatásától, a marsi expedícióig. Pofám leszakad. Szó szerint….