Van székem, politika, miegymás….

Ma a kikötőben tanyázó gályára, a feljárati palló felé a következő tábla volt kiakasztva: „Ha le akarsz ülni, akkor rakj magadnak össze egy széket. Ott vannak a dobozban!”

Szóval, igen, a mai nap azzal kezdődött, hogy kicsomagoltam a lassan….. nem tudom hány éve várt székeimet. Fasza! Aszongya, a márka Office Depot, a minőség meg első osztályú. Ühhümm… Nem tudom, hogy milyen indíttatásból képzeli valaki komolyan ezt a szöveget, mikor egy – ránézésre kilenc és fél hónapos életciklusú – székre úgy írja rá az első osztályú minősítést, hogy közben neked kell összeraknod, tehát az összes harmadosztályú alkatrészt legalább egyszer kezedbe veszed, megforgatod, kicsavarod, becsavarod, tehát részesévé válsz egy komplett minőség ellenőrző folyamatnak, minek végén csak akkor nem tudatosulsz azzal, hogy a minősítés ámítás, ha mindezt vakon, és tapintásod képességét is elvesztve hajtod végre a mutatványt.

Figyelj, így én is elsőosztályú lehetek, csak le kell szűkíteni a kört, ahol…

Pénztárgép cirkusz megvan? Ha nincs, olvass utána, és képzeld magad vállalkozónak ebben az országban, próbálj azonosulni a szereppel. Röviden annyi, hogy Az egyik parlamenti köcsögnek lázár lázálmai voltak. Egy homályos reggelen hideg verejtékben fürödve gurult le az ágyról, megrázta magát, de még midig visszhangzott az álmában folyamatosan csilingelő kassza, a kinyíló, csukódó fiókjával, és állapotának üres látványával. Kiment a konyhába, felrakta a kotyogóst, és miközben nézte, ahogy a gázláng körbe öleli, nyalogatja a fémet, megvilágosodott. Hát persze, a kassza! Nem az a baj, hogy üres! Ahhoz még nem nyúltunk! – gondolta, s így két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt szélviharként söpört ki tudatából a lelkiismeret furdalás szikrája – mi csak a csórók képessége, ugyebár – , másrészt megteremtődött az ötlet arra, hogy miként is lehetne becsorgatni pár fillért a kiürült államkincstárba.

Ment is a főnökhöz nyomban! Az meg a szokásos modorával odadobott egy „Akkor csináljátok meg hozzá a törvényt minél gyorsabban”-t, és a szokásos módon, nulla gazdasági/piaci tanulmányokat nélkülözve megszületett a törvény, mivel – akkor még nem tudván, mert buták, mint a segg – két legyet is ütöttek egy csapásra. Egyrészt beszaratják a népet, kik majd egy kicsivel majd többet ütnek be a pénztárgépekbe, másrészt megjelentek a lobbisták, kik zsíros összegekkel támogatják a pártot, ha a törvényi szabályozások jó felé hajlanak, és a legfőbb, jókor.

Ha összehasonlítod a trafikbalhéval, akkor kísértetiesen hasonló a sztori. Ott a pályázat lezárta előtti hatodik napon (ebből két nap hétvége volt) jött ki a jelenlegi szabályozás, szóval akik addig nem léptek, mert lehetetlen volt számukra a pályázati kiírás feltétele, azoknak az utolsó pillanatban már idejük sem volt lépni.

Itt decemberben kihirdették, hogy tavasztól mindenki online. Erre felröhögött a világ, mert hogy az lehetetlen, de elkezdtek gályázni a projekten. Majd látva, hogy már akkor hülyeség volt a dátum, mikor először valakinek a fejében felötlött, eltolták a bevezetést, viszont még mindig nem volt tisztázott a működési környezet – azok számára, kik nem lobbiztak eléggé, természetesen. Húzni az időt nem nagyon lehetett, jöttek a konzultációk (hahaha), majd a fejlesztők elkezdtek fejleszteni. Mit ád isten, mikor már szinte minden gyártó ugrásra kész volt a bevezetés kapcsán, jön az engedélyeztetés, illetve nem jön, mert az engedélyező közli, hogy ohhh…jajjj… mi még ezt is kérünk, meg azt is, de nem úgy, mert amúgy. Ki marad talpon? Ki az amúgyot már tavasszal tudta. Azaz egy cég. 40 milliárdos piac. Szupi üzlet! Mennyivel is nőtt a fidesz kampánykasszája? Lehet tippelni…

És mi a bónusz? Hogy van ellenzék, ki erre az ügyre – szokásos mód – rászabadítja a legidiótább pártkatonákat, kik még beszélni sem tudnak. Eddig azt hittem, hogy a Vágó Gábornál nincs lejjebb. Nálam ő volt addig a mélypont, míg meg nem ismerkedtem Csárdi Antallal, ki az lmp választmányi tagja, és fogyasztóvédelmi szakszóvivője. Ha ezt a videót (klikk…)– mit nem ágyazok be, mert akkor ez a blog eresztékeiben kezdene nyikorogni – meg tudod nézni egyben, anélkül, hogy kikapcsolnád, lenyelnéd az öklöd, vagy hajad tépve, sikoltozva rohannál ki az utcára, s vetnéd magad egy aratógép elé, akkor fizetek egy sört! Ha akár egy tized százalék esély lenne arra, hogy egy ilyen valaha beleszólhatna a kormányzásba, akkor másnap kitörölném az összes orbánellenes posztomat, és belépnék a fideszbe. Szóval, az ilyen hülyék, kik maguk sem tudják elmondani, tulajdonképp mi ellen küzdenek, simán elérik, hogy az ember legyintsen ezekre történetekre.

 

Ha nem jelentkezem többé, az nem azt jelenti, hogy megjelent a nagy fekete autó a ház előtt, és bevittek elbeszélgetésre, minek témája a rendszerellenesség, hanem porrá égtem a napon, Kecskeméten. Vagy a hőgutától, vagy azért, mert a fejemre esett egy repülő….