Tegnap az egyik cimbora felvetette, hogy el kéne menni szeptember környékén egy három-négy napos túrára bringával, a Balaton felvidékre, hegyekre, dombokra, völgyekbe, falukba. Mert az kurvára szép. Mondom néki, hogy legyen hát. Erre mondja ő, hogy hát össze kéne szedni az embereket hozzá, kik azért nyüszögés nélkül is le tudnak tekerni úgy napi hatvan-nyócvanat a nem sík vidékéről híres tájon, plusz megáll velünk sűrűn, borokat kóstolgatva, leszarva, hogy hideg van, meleg van, mindig szemből fúj a szél, és ötödször van defektje, meg 16× akarták már elütni autóval. És igen, és tudtam, hogy felteszi. Már akkor tudtam, mikor belekezdett! Tudok e valakit(ket), akik erre képesek.
Baszki… egy név sem jutott eszembe…
Nagyon gáz. Nem volt boldog az út tegnap hazafelé.
Én ismerek ilyeneket. Többet is. És ők járnak is rendszeresen tekerni. De nem járok velük túrabicajozni. Egy részről nincs bicajom, más részről szeretek nyavalyogni. 😀
Hát igen… tudod így jár ki megutálja az emberiséget… Eltűnnek a bringás haverok is. 😉
A barátaid tárt karokkal várnak majd. Csak kérdezd meg őket.
Jahh.. haggyuk egyéb komment nélkül… 😉
Ketten is elmehettek. Nincs abban semmi kevesebb kaland és élmény, mintha többen mennétek. Az a kérdés, mennyire lettél papír kutya, míg magad alatt tartózkodtál. 😛
Nem csinálok olyat, hogy szűk körben maradok magammal… 😉
Mi ketten voltunk két hete. 3 nap alatt az egész Balatont körbetekertük, most így azt mondom hogy erre jobb mondjuk 5 napot szánni mert akkor kényelmesen, lazulósan még élvezni is lehetne a táj szépségeit. :)Meg lehet öt nap alatt nem szakadnak le a lábaid tőből. És nem sebesedik ki a feneked. 🙂
Én is félnék szűk körben maradni Veled… 😛 😀
De azért ha azt a harmincakárhányat túlélted, pár nap tekeréssel még nem biztos, hogy többet tudsz ártani magadnak. Még a végén kisimulna a homlokod, ragyogóvá derülne a szemed, és a mácsóképeden serkenő szőrzet is fényesebben ragyogna, aztán még a végén úgy térnél haza, hogy leformatáltad az agyadat. Á, ne próbáld ki, elveszne az imidzsed! 😛
Van Neked egy mesém:
A világ legrövidebb meséje:
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy fiú, aki megkérdezett egy lányt:
– Leszel a feleségem?
A lány így felelt:
-NEM!
A fiú ezután boldogan élt, horgászni, siklóernyőzni járt a barátaival, sört vedelt és akkor fingott, amikor csak akart.”
Én kérek elnézést! 😀
@répa Olvastam! 😉 Jó volt a sztori!
26 éves koromig bringán éltem, azóta minden szökőévben fel is ülök rá, egyébként mg leköpöm, ha a közelébe kerülök, szóval nem hiszem, hogy újdonság lenne az első napi hason alvás… 😉 Mi „csak” a felvidéket célozzuk meg, minden nap visszatérve (dülöngélve) a kiindulóponthoz.
Némmá… a hármas vágányra megérkezett Thiliell humora. Kérjük a peron mellett vigyázni!
😉
Jah.. azt a mesét ismerem. Mondogattam magamnak majd’ 20évig, aztán… azt szőröm meg már sosem lészen fényes, mivel őszül, basszus… Lehet, ezt felfedezve most élem át a kapuzárási pánikot, csak fordítva. 😉
@Zaphod Az ősz szőrzet is lehet fényes, és elképzelem, hogy fordítva van kapuzárási pánikod, ami azzal jár, hogy nagy ívben elkerülsz minden olyasmit, aminek köze van a felelőtlen élethez: gyorsan feleségül veszed az első és legcsúnyább csajt, csinálsz neki 3 gyereket, felveszed a szocpolt, és a legújabb lakáshitelt – persze nem deviza alapon, mer’ az most nem divat -, elszegődsz egy gyárba 3 műszakba, és esténként a foci előtt vedeled a sört, amíg a pulyák körülötted rohangásznak. Aztán szépen elmúlik felettetek az idő. Jönnek majd az unokák, és mivel öregen már tajt süket is leszel, már ez sem fog zavarni abban, hogy kellően sajnálhasd magadat. 😛
Kötelező program lefutott, és már csak a koporsódra gyűjtesz ezek után.
Olyan szép és megható történet, hogy ki is csordult egy könnycsepp a szememből… 😛 🙂
@Thiliell Lassan csak kiharcolod, hogy jelzőkkel illesselek, megszólítás gyanánt. 😀
Igenis, jó élet az! Sokkal jobb, mint ez itt! Három gyerek, négy kerék, öt…….sör…
Mi ebben a baj? Igenis jó az! Irigylem őket! Én is, én is, én is! Lelecsózott pólóban akarok fetrengeni a kanapén, miközben az asszony hozzábassza a konyharuhát, mert már megint nem csinálok semmit, közben a pulyák ugrálnak ki a szekrényből, és nyúzzák egymást, meg a macskát.
Meg böfögni is akarok, miközben Al Bundy-s mód a gatyámban tartom a kezem! Igen! Az jóóó!
Csakazértis! 😉
Dirk, várom a jelzőket! 😀 😛
Egyébként ez jutott erről eszembe Rólad:
😛
😀
Ez basszus egy igazán rohadék komment volt!
😀