2015 az év, mikor a vállalathoz elsőként bekívánkozik törni a fizetős egészségügy. Ennek jeles képviselője a Medicover. A fizetős egészségügy hallatán az ember gyermekének (kinek van valami fogalma arról, hogy milyen mocskos dolgok történnek akkor, ha az egészségügy átmegy a privát szférába) feláll a hátán a szőr, főleg, ha nem csak Michael Moore, Sicko című dokuját nézte ez ügyben.
Node mit tegyél akkor, ha a hazai gyakorlatilag összeomlott, esélyét sem látod annak, hogy ha valami bajod lesz, akkor emberként viseltetnek irántad, és van két nyugdíjasod, kik romokban hevernek, és nekik még sürgetőbb az, hogy ne leharcolt orvosok, több hetes várakozás után kezeljék félre panaszaikat? Jön a lehetőség, meg van hirdetve 11-15 óra között egy személyes konzultáció, így beülsz az autóba, odaérsz 2 magasságában, és…. nincs ott senki. A cég képviselőjének nyoma sincs, már az előadótermi lámpák is kihűltek.
Zap erre azt mondja: Anyád!
Itt vagyok én, ki évente el akar költeni úgy több százezer forintot egy szolgáltatásra, hogy talán igénybe sem veszi azt, csak a lehetőséget fizeti ki. Erre a cég, akinél ezt az összeget elkölteném, arra nem veszi a fáradságot, hogy a meghirdetett konzultáció időpontját betartsa. És akkor bevillan a jövő. Mert ha ilyen a kezdet, akkor ebből mi következik? Lehet, hogy a meghirdetett csodás ellátás mégsem az? Lehet, hogy nem igaz az állítás, miszerint ezeken a helyeken nincs várólista? Lehet, nem is modern? Lehet, a szerződésben foglaltak szerinti „ingyenes” vizsgálatokra mégis fizetni kell? Lehet, hogy befizeted a havi combos összegedet, azt holnap közlik veled, hogy te túl beteg vagy, veled sok a baj, és ezért vagy felemelik ötszörösére a havi befizetést, vagy kiszámlázzák az elmúlt három vizsgálat árát, mi igazodik a cég nyugat-európai színvonalához, tehát fizessél be 4,2 milliót lécci, vagy viszik alólad a házat?
Elbasztam ma feleslegesen ezzel egy órát. Egy óra nekem túl sok az életemből, erre elbaszni. A szolgáltatóknak meg ezt valahogy meg kéne tanulniuk. Meg azt is, hogy én vagyok a fizetőképes kereslet, és ezért nekem ki kell nyalni a seggemet. Kétszer, baszdki!
De úgy néz ki, hogy én valami stigmával születhettem, mert ott vannak a telekom cégek, az internetes áruházak, most meg egészségügy, és egyszerűen nem tudom velük kiépíteni az eladó-vevő közötti egészséges kapcsolatot. Szerintem nincs is, vagy ha van, akkor erről kérek tárgyi bizonyítékokat!