Tegnap volt az évben az utolsó céges napom, szóval mától mindenki kapj….

Ennek örömére nagyjából 13 órát sikerült – egy röpke megszakítással – szunyálni, szóval valószínűleg negyedéves rekordot döntöttem, mit ünnepeljünk meg… valamivel.

Még az évből hátravan 9 nap.

És akkor mivan? Ezeket a hátralévő napokat úgy mondjuk, mintha január elsején megjelenne előttünk egy repedés a térben, és azon átlökne valaki miket egy másik dimenzióba, ahol minden más, máshogy, minek következtében már nem fáj ami eddig, boldoggá válnának a szomorúak, okossá a buták, táncra perdülnének a mozgássérültek. Baromság, de mondjuk…

Szóval, 9 nap, és akkor ebbe bele kell férnie még sok-sok szunyának, be kell fejezni az alapítványi anyagot, kéne némi karácsonyi ajándékot vásárolni – 35e-ért egy férfi borotva? Hülyevagy??? – össze kellene foglalni az évet, összeszedni a legjobb mozikat, sorozatokat, képeket, utazásokat, s’atöbbi. E mellet még újra kéne húznom a gépem, valami fogalmat szerezni After Effects szinten (faszomért kell ilyenekbe belevágni???), és még hol vannak a barátok? Mármint az a kis létszámú emberállomány, kikkel foglalkozni kellene.

Nem is tudom hol kezdjem. Mondjuk iszok egy kávét…