Kezd véget érni az őrültekháza a gályán… A hajóskapitánnyal egyetemben a józanész is valószínűleg elment nyaralni a hajóról, mert ami itt van, az a hétvégétől kezdve, heves ordítozásokat váltott ki belőlem, mit azért próbálok a hőség, és a nemalvás javára írni, reménykedve abban, hogy azért nem kattantam be teljesen.
Micsoda szép, és hosszú mondat volt, figyeled?
Az elmúlt négy nap kávémennyiségét, mi próbálta a szervezetemet ébren, és mozgásképessé varázsolni – egyre kevesebb sikerrel – soha, senkinek nem fogom bevallani.
Egyébként meg a napnak van két meghatározó mondata. Az egyik valahogy úgy szól; Ebbe meg hogy a picsába nem döglött meg senki? (senki nem hiszi, hogy én egyébként egy tök veszélyes helyen dolgozom, de majd ha valakit innen összekaparnak, és felvonják a fekete zászlót, majd akkor…)
A másik – miután már van időm körbenézni a web útvesztőiben – , valahogy úgy szólt: Watttafaaakk???
Ez most tárult a szemem elé egy weblapon, lásd:
Most komoly? IE4, vagy NS4? Az IE gondolom mindenkinek leesett, de emlékszel még kedvenc, édes böngészőmre, a NetCápára, vagyis a NetScape Navigatorra? 1997-ben, azaz, 14 éve jelent meg a 4-es verzió belőle. Ooohhh… micsoda csodás, szép idők voltak. Ez a mostani világháló még az árnyéka sincs az akkori életnek…
Jah, e hét hétvégétől (ha Sir Artemon nem mulatja el a pénzem… szmájjli) meg két olyan objektív tulaja leszek, hogy sírni fogok amiatt, amiért nincs gépem, mire felcsatolhatom őket. És ez biza még el fog tartani egy-két hónapig, szóval úgy néz ki még a blog kinézetét is meg kéne változtatnom, mert hát bőgve írok ide, és köllenek a háttérbe a felszáradni vágyó könnycseppjeim, csak hogy tudatosítsam a világgal, nekem néha milyen szar.
Ennyi van, asszem…
