Szolgálunk és védünk….

Jelenet délután n6 magasságában, a Gyömrőin, a városba érkezvén. Volt egy valami sugallat, hogy nem kell felmenni a gyorsforgalmira. Nem tudom honnan jött, nem látszott nagy forgalom a városba befelé menet, de az utolsó pillanatban gondoltam egyet, és kihúzódtam a Gyömrőire.

És milyen jól tettem – gondoltam akkor, mikor megláttam, hogy biza a gyorsforgalmi beállt, mint a rajszög. Már majdnem felröhögtem, mikor elém tárult a Gyömrői külső sávjában veszteglő busz, min épp kereket cseréltek, és a vigyornak álcázott vicsor akkor lohadt le végképp, amikor megálltunk.

Mert? – kérdem én.

Látom, hogy a gyorsforgalmi aluljárójából épp egy osztrák kamionos tolat kifelé, miközben a zárt pályáról az autósokat terelgetik kifelé a megnyitott korlátok között. Juhééé…

Ebben az a röhej, hogy már nincs mit feltenni figyelmeztetés céljából, erre az útra. Van kéremszépen tábla. Magasságjelző. Fényvisszaverős is, nehogy a fénymentesség akadályozza a látást. Van automata magasságmérős elektronikus kijelző, mi villogva közli a pácienssel, magas vagy, ne menjél be! Éppenhogycsak Obi Van Kenobi nem áll fényszablyával az út mellett, integetve, legyezve – Ti nem ezeket a robotokat keresitek Te nem akarsz itt bemenni, mert ott neked nem lesz jó! – nehogy besurranjon oda egy olyan nagydarab valami, mi magával rántja az egész felüljárót, mindenestül.

Szóval, megállunk. Hogy miért? Megnézni, ahogy balra, a zártpályás úton egy osztrák kamionos rutinozik és próbálja megközelíteni azt az 5 méter széles szakadást a tér-idő kontinuumban, amin átjutva megszabadul fogságából (És remélem elkezd egy újat! -a szerk.). Ezt lekövette 6 rendőr, plusz két motoros fakabát. Mi közben állunk. Mi, közben állunk. Mi közben, állunk. És nincs előttünk senki. A kétsávos út tök üres előttünk. És nézzük, ahogy üres. És nem jár rajta senki. És mögöttünk az autók száma háromjegyűre duzzadt. És már integetek a rendőrnek, hogy ide jöjjön, ne ahhoz, ki némán, bólogatva tűri, hogy az út – mi annyira üres, annyira hosszú, hogy felrémlik előtted, ahogy ülsz a DeLorean kormánya mögött, gázt adsz, eléred a 88 mérföld/órás sebességet, majd fénycsóvák közepette elhagyod a 2013-at, vele együtt ezt a sok mocskot, mi körülvesz, a sok idiótával, szerencsétlennel egyetemben – lezárt, és nincs ellenvetése, megjegyzése, mert tudja, vele mindent meg lehet tenni, mindent némán tűrni kell.

És végignéztük! 10 perc alatt eljutott a résig. Ennyi ember egyszerre még egy pornó moziban sem örült annak sosem, hogy a vásznon izzadó páciens eljut a résig…

Szolgálunk és védünk. Renden van, csak kéne hozzá némi agy, nem? Tán nem csak a szabályokat, az eljárásmódokat kéne megtanítani a rendőrnek, hanem azt is, hogy miként alkalmazkodjon a szabály, az eljárás a helyzetekhez, szituációkhoz.

De basszus, akkor lenne egy csomó okos rendőrünk. Azt meg nehogymááá….