Szervusz, tisztelt Mai Manó Online Fotóegyetem! Dilemmám van…

Azt szeretném megkérdezni, hogy ezt az előadássorozatot kinek / minek szánjátok?

„Amikor az év elején kitaláltuk a munkatársainkkal, hogy ezt a sorozatot elindítjuk, aminek az a címe, hogy Képes Beszéd, akkor az volt a szándékunk (…), hogy mindazoknak a ma még körünkben lévő, valaha is nagyon sokat tett fényképészeknek adjunk olyan fórumot, ahol a fiatalabbak (…) képet kapjanak arról, hogy kik voltak azok, akik alakították az 1960-as, 70-es, 80-as, 90-es évek magyar fotográfiáját.”

Ahogy beharangozódott, úgy nagyjából állva tudtam volna tapsolni, mert egy hiánypótló cuccnak hangzott. Hatalmas szakik, hatalmas sztorik, még tanulni is tudsz belőle. Mi kell még?

Minőség, bakker!

Adott az ország leghíresebb fényműterme. Adottak az ország legnevesebb szakemberei. Adottak a sztorik, amik formálták a világ fotográfiai irányait.

És akkor nem tudok enteriőrt varázsolni, nem tudom megvilágítani, nem tudok hozzá hangot felvenni (úgy nem, hogy amikor az alanyok már kézi mikrofont kapnak, akkor is a környezeti hangot rögzítem), és használok a felvételhez egy valamit, meg egy webkamerát… Egy olyan webkamerát, amit úgy használtok vágásra, hogy a kép nincs szinkronban a hanggal. Az már huszadrangú, hogy az előadásnak nincs szerkezete, van interjú alany, de nincs felkészült házigazda, szóval ennyi erővel én is, te is, meg úgy bárki bevállalhatná ezt a bulit.

Baszki, ez annyira zavar, hogy nem tudom nézni, aztán annyira vízhangos, hogy hallgatni sem. Mi a fasz ez???

Nincs erőforrás? 10 lépésem belül annyi színház van a környéken, mint kevés városban a bolygón, ott vannak raktárak, díszletezők, világosítók, hangmérnökök. Egy 60 centi magas mobil pódiumra felrakok egy fotelt, kanapét, meg egy dohányzó asztalt (ez nagyjából nulla költség), lövök a vaterán 3 HD kamerát 20 forintért, fények tutira vannak a házban, és adománygyűjtést rendezek egy marék csíptetős mikrofonra, meg egy Zoom H6-ra.

Ennyi! És megtiszteltem a helyet, a témát, és a vendégeket. A közönségről már nem is beszélve. Mert kinek is készül ez az anyag?

• Az utókornak?

Annak biztos nem öreg, mert az utókor jelenleg HD minőségben nézi a szart a weben, és az utókort csak a minőség (ha a téma szar is) vonzza a képernyő elé.

• Az 50 plusszos amatőr fotósnak, aki gyári számra pontosan tudja, hogy milyen Zeiss, Rodenstock, objektívek futnak most a használtcikk piacon, a fürdőszobája fele még mindig sötétkamra, és a hűtője tele van olyan nyersanyagokkal, amiket már nem lehet kapni a piacon. Használ digitális gépet is, pl. pár éve egy hibás Pentax DL2 tulajdonosa, amit sikerült összerakni, és azóta ez a család nyaralós gépe, mert az asszony utálta, hogy nem látja egyből a fotókat.

Lehet, de ebből az állatfajtából van 63 pasi, meg 22 nő ebben az országban, és kihalásra vannak ítélve.

• Akik a fényképészeket valami különleges, rejtélyes lényként érzékelik, kedvenc filmjeik az Under Fire, The Bang Bang Club, és minden olyan, ahol a főhős egy válltatyóval, és egy kamerával rohangál a tűzvonalban a tankok között, golyóálló szuperhős, a szünetben meg tud inni, mint állat, és dögös képszerkesztőket dug esténként, legalább egyet…

Neki sem nagyon, mert ahhoz a bulit szerkeszteni kellene, méghozzá feszesre. Fejből tudok 3 riportert, ki pont úgy lenne képes levezetni ezeket az előadásokat, ahogy azok megérdemelnék.

• Akiknek már van némi elképzelésük arról, hogy mit jelent megmutatni valakinek egy pillanatot. Nem képzi életük szerves részét a fotográfia, viszont ha épp ráérnek, akkor azt szeretnék olyan tökéletességben csinálni, ahogy pár példaképük teszi. Ez a társulat tudja, hogy egyensúlyban kell lenni a szituval, technológiával, és tudással ahhoz, hogy sikerüljön legalább egy kép az életben. Bónuszként baromira szeretik a fényképészet háttér történeteit látni, hallgatni.

Nah, ennek a társulatnak tutira nem! Mert ők kreatívak, szabadon gondolkozók, kísérletezők, ő belőlük kerülnek ki majd a jövő öregjei, és ha egy mondatban meghallanak 12 „őőőőő…”-t, akkor elalszanak, ha látnak egy elbaszott enteriőrt, akkor átrendeznék, és hülyét kapnak ha egy fényképésznek nevezett faszi az asztal mögött szarul van megvilágítva.

• Magatoknak, hogy meglegyen digitálisan az elmúlt 50-60 év magyar vonatkozású fotótörténelme?

Ok, akkor pipa! A Mai Manó Ház youtube csatornája több mint 4 év alatt tudott is szerezni 503 feliratkozót magának. Tudod ki képes 503 feliratkozót szerezni magának? Mondjuk Kovács Pistike, 11 éves lajoskomáromi lakos, azzal, hogy lájvban túrja az orrát, miközben önkénytelenül is paródiát csinál magából azzal, hogy paródiát akar csinálni másokból. Egy héten belül.

Ahhoz tudom ezt az egészet hasonlítani, mintha a Roux család (a főzés alfája, és omegája) youtube csatornát indítana, és azt látnád, hogy egyikőjük egy laza mozdulattal elővenne egy Tesco töltött káposztát (400g/270ft) és melegítés közben arról beszélne, milyen sztorik vannak egy 5millió csillagos étterem konyhájában.

Vicc…