Egek, mit lehet írni, mit még nem írtak le az elmúlt két napban? Olvasom a kinti cikkeket, a hozzájuk fűzött kommenteket…. Elképesztő. A világ minden egyes pontjáról, hol van bármiféle NET kapcsolat, ömlenek a gyász szavai. Írnak kollégák, volt kollégák, riválisok, kemény ellenfelek.
Nem is túl rég volt egy pár mondatos beszélgetésünk a visszavonulásáról, és ott még azt mondtam, el nem tudom képzelni, hogy végleg leteszi a lantot. Haláláig fog robotolni, és megmutatni a világnak, merre menjen a számítástechnika világában. Szinte haláláig robotolt.
Komolyan mondom, hogy ott szorult el a torkom végleg, mikor a google kezdőlapján, a keresés alatti nagy fehérségbe a nevét helyezték el.
Egy olyan korszakban életem – mondanám, ha időutazó lennék – hol olyan nagyságok munkálkodtak, álmodtak, mint Leonardo, Bell, Tesla, Fulton, és még sorolhatnám a napestig. De nem kell időutazónak lennem, hogy büszke legyek arra, olyan korszakban éltem, minek legmeghatározóbb alakja Steve Jobs volt, és mi a bónusz, hogy még életében.
Lehetett volna nélküle olyan „pár apróság”, mint grafikus felhasználói felület, az egér, és ezzel egyetemben a személyi számítógép, mit napjainkban ismerünk? Persze. Valószínűleg egyszer csak rájött volna valaki, hogy mi kell a népnek… mint ahogy ha Newton fejére vízköpő esik alma helyett, hát felállítja más a tömegvonzással kapcsolatos elméleteket. Egyszer… valamikor…
Nem lódítok akkor, ha azt mondom, 1976 óta Seve Jobs álmait másolja a világ összes elméje a számítástechnika otthoni felhasználásának témakörében, és próbál innovatívabb lenni. Tud e? Persze, egyszer, valamikor…
Bill Gates talán még mindig a sufniban fogná a fejét, talán a Pixar sem létezne, a hangmérnökök még mindig szenvednének a digitális világban, James Cameron gumifák, és festett hátterek mögött vette volna fel az Avatart, ha kimondanám „okos telefon” akkor néznél rám bután, pedig ma már mindenkinek bekerült a szótárába, iPad meg talán még mindig csak a StarTrek legújabb epizódjában szerepelne.
Mi kellett ehhez? Valami olyan előrelátás, mi csak akkora elmék sajátossága, mint Leonardo volt a maga korában. Olyan eltökéltség amellett, hogy mindenáron kézbe kell fogni az álmokat, mi kettéosztotta a világot Steve Jobs gyűlölőkre, és imádókra. Biztos nem mertem volna vele dolgozni. Biztos sokan lélegeztek fel, mikor megtudták augusztus végén, hogy többé nem akar visszatérni az Apple főnöki székébe.
Születtek az életéről filmek, jelentek meg könyvek, sokáig fogják elemezni életét, gondolkodásmódját, módszereit, lassan iskolákat, egyetemeket neveznek el róla, és vésődik bele a történelemkönyvekbe, oktatási anyagokba a neve, szellemisége.
Kevesebb lesz nélküled a világ, Steve Jobs!
