Sssszüüüürrrrccss….kkkeeeehhhhhrrrr….

És így iszik, bakker… Megtölti a poharát, csobbbcs..  csooobbbcsr…..csoobcsr…. beleiszik… ssszrrüüücs… és kiengedi a levegőt… kkkrrreeehhhrrrr….

Baszki, hajnali négy van, és én ezt hallgatom, és legszívesebben összetörném a csuprot, és letuszkolnám a torkán. Akkor mondd, hogy ssszüüüürrrrccss….kkkeeeehhhhhrrrr…. A nagyanyámból jöttek ki ilyen hangok, mikor negyven évvel idősebb volt, mint ez a fasz.

Kissé feszült vagyok. Kissé. Pl. nem tudok színhelyesen nyomtatni, sőt, színhelyesen látni sem. Mondjuk ez nem akkora probléma, mintha rám törne az ebola, vagy leszakadna valamelyik karom – mondjuk a jobb – de ha valami dolgod van a színekkel , mert ne adj isten fotózol, vagy most épp nem, de mi lenne ha, akkor úgy nagyjából rábasztál, mert színhelytelenség igen csak nagy problémák okozója bír lenni bizonyos szituációkban. És most épp olyan szituáció van, szóval színmintát köll leadnom, minek első lépése, hogy megint szétszedem a nyomtatóm ahhoz, hogy utána összerakjam, és működjön, majd betölt a papír, majd nyomtat, majd leállít, hogy ellenőrizzem, majd betölt a fotópapír, majd kinyomtat, és elképed. Bazdmeg…

Ugyan azt a képet meg tudom mutatni 5, azaz öt fajta színben. Három monitor, két nyomat sRGB, CMYK színtérben, plusz külön photoshop, külön hp felügyelet, de azt már hozzá sem számolom. És nincs ugyan olyan egyik sem. És mondom ezt én, ki azért nem ezzel foglalkozik, szóval nem kondicionáltak szemei a színlátáshoz, képzeld akkor mit szólna az, akinek ez a szakmája?

Megint kezdek ugrani minden szarra. Kell valami levegőváltozás…

Sssszüüüürrrrccss….kkkeeeehhhhhrrrr….