Akkor most elrendelek …. Mi van ma? Csütörtök!
Akkor most elrendelek magamnak 4 nap agymentességet. Szóval, az úgy van, hogy amikor tanítok be valakit melóra, vagy, és esetleg jön egy cimbora, haver, barát, barátnő, és sürgősen megoldandó problémája van, válaszút elé kerül az élete, vagy ami még szemforgatóbb, nyög nekem a terhe alatt, akkor én egyszerűen vállat vonok, talán még sajnálkozó arcot is mutatok…
nem, azt biztos nem, olyan nem történhet, mert abban a pillanatban kifordul a világ a saját sarkából, és beesik egy hatalmas fekete lyukba, minek bekövetkeztét eddig sikeresen megakadályozta az a négy teknős, ki tartja ezt az izééét a hátán
…., és tanács nélkül tanácsolom, hogy arra figyeljen, nem teljesen hülye, és ha már ennek az állításnak a magvait sikerül elvetni, biza nem lesz gond, mert az élet az olyan, hogy ….. Szóval, pofázok össze-vissza értelmetlenül, mitől a páciens vagy megnyugszik 10 másodpercre, vagy nem, de általában meg.
Dirk Gentli pörgött most a monitoron. Láccik a D.N.A. hatás?
Azt mi történt az elmúlt jó pár napban, mi feltette a pontot arra az „i”-re, mi az Idegbaj rámjön, hát nem elég kupleráj már így is az életem? című gondolat valóságerejét emelte a mittudoménhányadik hatványra? Na mi? Hülye leszek elmondani, és ha te mondjuk nő vagy, és mondjuk kíváncsi…
mi két dolog annyira elválaszthatatlan egymástól, hogy ha megpróbálnánk szétfeszíteni, akkor megnyílna az ég, és ezzel egyetemben ismét egy atomi részecske 1023 részévé zsugorodna össze az univerzum, mit mondjuk csak az értékelne, ki szeretné végre felfogni a semmi fogalmát
…, akkor most biztos redőnyös lett a homlokod, ha meg pasi, akkor kikapcsolod ezt a szart, mert ma megint nem mutogattam itt csöcsöket.
A lényeg az, hogy csak akkor mondd azt valamire, hogy két hét gondolkozási időt kérsz, ha valóban úgy is gondolod, hogy két hét gondolkozási időt kérsz valamire, mi…..
És ha már ez kijött a szádon, akkor jön a relax. Nem, nem a kapkodás, az összevisszaság, a fejfogás, meg a számológép, és a mi lesz ha, meg a többi olyan mondat, miben többször szerepel a „ha”, mint amennyiszer az ember életében összesen szerepelnie kellene.
Ilyenkor lelassítasz. Nem tucc? Akkor elbaszod. Elbaszod, mert elsiklasz a részletek felett, hiszen sietned kell, mert csak két hét. A jó ötletek nem két hét alatt születnek, hanem 5325milliomod másodperc alatt. Pontosan! A jó ötletek kidolgozása már lehet két hét, két hónap, két évtized, vagy két emberöltő. De sohasemnem indul el a jóság felé, ha nincs meg az az 5325milliomod másodperc. E nélkül rohadt banán szagú lesz minden.
Mondtam már, hogy napok óta fingszagot érzek az autómban? Nem én voltam! Vagy legalábbis nem mindig… Lehet, hogy valami, vagy valaki elkezdett benne rohadni? A múltam, vagy a jövőm? (sic!)
Szóval pár nap relax, mert azt vettem magamon észre, hogy olyan vagyok, mint akiken röhögni sajnálkozni szoktam, mert annyira leszarom megindító az elesettségük, a pánikhangulatuk bizonytalanságuk.
Zap, eszednél vagy? – kaptam a fejemhez pár órája.
Így hát tulajdonképp ez nem egy poszt, hanem beszélgetés önmagammal, mikoris visszaállítom vérnyomásom a gyári előírásokra, lefuttatok egy defragot, egy memória tesztet, talán egy vírusirtót, és akkor szép tisztán el lehet gondolkozni azon, hogy….
Az megvan, hogy… de ez tényleg csak kockák értik…. hogy „Amikor reggel kimentem kávézni a kolléga még javában dolgozott, amikor visszaértem kiderült, hogy html-ben kellett volna csinálnia.”
Muhahahahaaa!
