Nem lennék animátor, az már biztos. Baromi érdekes amit csinálnak, hihetetlen, ahogy az álló alakzatok megelevenednek a vásznon, és elkezdenek játszani, de basszus, annyira aprólékos, és pixelre számított, nem is beszélve erőmű igényéről, hogy már második éjszakán keresztül dolgozom 48 mp-en, de ennek soha nem lesz vége.
És találsz egy hibát, de átugrasz rajta, mert úgysem veszik észre, egyébként meg hulla fáradt vagy, és akkor gályázol tovább, csinálod, amit kell, majd két nap múlva sikálod, amit a hiba után robotoltál, mert az baki, az meg nem mehet ki a kezed alól, illetve most nem.
Fasza. Megint egy pár órás meló ment a kukába.
Szóval mivan? Japp, elnökválasztás az államokban. Van egy üres monitorom, azon mehet a buli. És Obama? Hát persze, kinek nem?
Más!
Komolyan mondom, hogy az összes magyar webshop üzemeltetőt össze kéne szedni, falhoz állítani, és … nem! Azzal meló van, mert el kell takarítani korpuszukat. Oda kéne állítani a Duna parti cipők mellé, és egyesével belőni a vízbe! Nem, az sem jó, mert eltorlaszolnák a folyónkat, és még jobban kiöntene a szar… Megvan! Az összes magyar webshop üzemeltetőt arra kéne kényszeríteni, hogy egy évig csak és kizárólag magyar webshop-on keresztül vásárolhassanak! Még gyufát is!
És azt mondja a paraszt: „Látom a rendelést, de ez nekünk nincs raktáron, ennek a szállítási ideje 3-5 nap!”
Mondom mivan! Kupleráj, többfelé vagyok. Ébred, kávé, tuggya mi a dolga, be a gép elé, keres tárgyakat. Tárgyakat, mik kellettek volna már több hónapja, de most jött el a pillanat, hogy beszerzésre kerüljenek, mivel most érett meg a koncepció a tárgyak alakjára, formájára, vizuális behatást keltő izééjére. A tárgyak egyike természetesen (talán) mindenhol fellelhető, kivéve hírős fővárosunkban, mintha hírős fővárosunk eme tárgyat teljesen hiábavalónak, vagy egyenesen vallás, párt, uralkodó osztály, nagyvezír ellenesnek tekintené, így üldözötté vált úgy 100 km-es körzetben.
Node aztán hosszabb keresés-kutatás után, az igazi üzleteket kilőve, elérkezett történetünk főhőse egy webshop-hoz. Ahol NAGY betűvel ki volt írva a kép felé, hogy eme tárgy rendelést igényel, méghozzá több napost. Ezen felbuzdulva folytatódott a kutatás, és igen, megvan! Nincs kiírva a hiány, mehet a regisztráció (gyerünk már, gyerünk már, hiszen egy órája a kocsiban kéne ülni), jön a visszaigazolás, rendelés, nyomtatás, átnézés, oké, gooo! Egyik sikeres vásárlás (túlzok, de leszarom!) követte a másik sikeres vásárlást (miben volt aznapi rendelés is), majd a végcél a nem talált, de aztán mégis, de ott nem volt, szóval tovább, és megvan beszerzése.
És belép, közli, majd mondja a paraszt, hogy: „Látom a rendelést, de ez nekünk nincs raktáron, ennek a szállítási ideje 3-5 nap!”
Akkor miért nem közlöd a weblapodon, miért nem írod rá a rendelés visszaigazolásra, te buzi! És mindezt úgy mondja, mintha tök természetes lenne, hogy neki ilyenje nincsen.
Egy szerencséjük van ezeknek (mindegyiknek!), mégpedig az, hogy a magyar nem ismeri a fogyasztóvédelmet, illetve viccnek tekinti. És amit viccnek tekintesz, az nem is működik, hacsak nem viccnek gyártottad, de néha az sem… Ha lenne itthon igazi fogyasztóvédelem, mit mi naponta ellátnánk munkával, akkor az összes gyökér webshoppos magától ugrana a folyóba.
Na most akkor Obama, vagy Romney?
