Asszongya nekem – én most menten felrobbanok – , hogy íme egy matematikai (logikai, tök mindegy) megoldhatatlan függvény, és hogy ehhez megoldást „kéne” találnom, mert ő már ezen dolgozik egy hete (és most beszarsz, miközben én felrobbanok), és már végignézte a wikipediát, de ott sem talált megoldást (pedig ott jó dolgok vannak – mondja ő, miközben én egyre jobban felrobbanok), pedig azt meg kell találni, mivel itt az új góré, és ugye látom, hogy milyen, fel fogja tenni a kérdést, és akkor….
Komolyan mondom, hogy ha nálunk lenne esküdtszék, és most én berombolnék bizonyos helyekre egy levágott csövű sörétessel, majd üvöltve elkezdeném szórni a népet, akkor – az indokaimat meghallván – simán felmentenének.
Roppant nagy vonalakban arról szól a történet, hogy oszd el a nyolcat hárommal, maradék nélkül. Perszebazdmeg, csak ahhoz még új alapokra fektetem a matematikát, várj egy percet. Egyébként is itt az ideje, mert ugyebár a térugrás megvalósítására is új matekot igényel a térugrással foglalkozóknak, így még őket is megelőzöm az elkövetkezendő hét kutatásai során. Simán…
Ha az összes iskolám, összes matektanárának elküldeném eme csodás feladatot, akkor kétszer röhögnének fel sírva. Először meghallva a feladatot, másodszor pedig akkor, mikor rájönnek, kit kértek fel rá.
Egyébként semmi másra nem megy ki a játék, csak arra, hogy bebizonyítsam a feladat megoldhatatlanságát, és így, bizonyítást nyervén valakit, vagy valakiket meg lehessen szopatni (általam kifejlesztett metódussal). Úgy a 42. másodpercben – eddig tartott, míg visszaraktam az állam – rájöttem, majd kifejtettem ezen véleményt, de erre a „Nem, senki nem lesz megszopatva, mert ……… csináld úgy!” választ kaptam, mit kibírtam röhögés nélkül, hiszen átvette az irányítást belső szerveimen a hányinger.
Hát (-tal nem kezdünk mondatot) a jó édes anyátok feküdjön le a rohadvány multinak, és vegyen részt a rabszolgatartás új, kifizetődőbb alapokra helyezésére!!!
Fuck!
