Péntek reggel írjunk egy posztot arról, hogy mi a tűréshatár.

Hat nap szellemi kizsákmányolás, és társadalmi elhidegülés után a reggelemet úgy kezdtem, hogy megnéztem a heti híreket, arra az újságírói és elemzői reakciókat. Volt itt minden. Bankcsődök, bennfentes kereskedelem (erre orbánon tegnap este még mindig nem csattant a bilincs, de ezen már meg sem vonod a vállad), visszavont EU támogatások, kartell gyanúk, Budapest romokban, kormányunk, és uralkodóink rendszere minden eresztékeiben recseg-ropog, de a kurva hajó még mindig nem képes egy nagy csattanás következtében hullámsírba halni.

Azért nem hal meg, mert egyik téma sem emberközeli.

Gyanútlanul ülök bent az irodában tegnap reggel, majd odaül mellém, és azt mondja, hogy Ő 90 óra fidesz szavazó, de most betelt a pohár, ennyi volt, többé soha. Mondom, most? Mi történt? Hát amit most csináltak! De mit (mert ekkor az ember gyermekében felmerül az alkotmány, a nyugdíjpénzek, a kormány ellenőrző szerveinek bedarálása, közmunka, oktatás szétcseszése, összezuhant forint, átnevezések, média, stadionok, útdíj, parkolás, dohányboltok, földpályázatok, kishantos, Paks, hirtelen vagyongyarapodások, kibaszott arrogancia, és még sorolhatnám holnap estig)? És akkor leesett… A vasárnapi boltbezárás?

Igen!

Ez volt a fidesz halála. A fenti felsorolás miatt balhézik az ország 8-10%-a. Ezek tanult, vagy tanulni akaró, gondolkozó emberek, kiket érdekelnek a hírek hátterében történő folyamatok, akik eddig is tudták, hogy baj van. Sosem, vagy szinte sosem voltak orbán hívők, mert emlékeznek a kezetekkor működő fidesz pénzszivattyúra, olvasták Kende könyvét A Viktor címmel, és nem felejtenek, sosem fognak felejteni.

Én azt hittem (naivan), hogy a felsőoktatási törvénykezés következményeként elbukják a 14-es választásokat. Soha nem volt még olyan jelen „demokráciánkban”, hogy a kölykök kimentek volna az utcára télen, tűzet gyújtsanak a parlamentnél, és még a 14 évesek is kifejtsék véleményüket az uralkodó politikával szemben. Ezeknek a gyerekeknek van családjuk, anya, apa, nagyszülők, testvérek, és ha ezt összeszámoljuk, akkor igen nagy tiltakozó tömeggel állunk szemben. No de nem volt alternatíva. Tényleg nem. Bukott is a fidesz rendesen, de nem volt elég (és ez nagy szerencse, mert ami jött volna helyette….).

A poén az, hogy ebből nem tanult. Nem méri fel, hogy akkor fog bukni, ha közvetlen bejön a szobádba, odaáll az ágyad mellé, és megmondja, hogy….

A felmerült internet adóval odajött. Tömeg lett. Haragos. Láttad korunk 48-as fiataljait, ahogy elárasztják az utcát. Pistike felállt a romkocsmában a székre, majd elkezdte felolvasni követeléseiket, mire Bélabá lezavarta a műtárgyról, és Pistike 42 centivel alacsonyabbról folytatta a skandálást. És ez jó volt. Ez a hangos tömeg. A hangos tömeg nem nagy számú cucc, de lehet valaminek az elindítója. Lehet. De manapság nem az. Az erő abban van, aki nem beszél. Nem nyilvánít ki. Csendesen odamegy az urnához, azt ikszel. A vasárnapi boltbezárás pont a csendes tömeg kézigránátjának biztonsági szege volt. És orbán kihúzta.

Nah, ennyit a politikáról. Nézzük meg leveleinket – kéne egy kávé is – majd dolgozzunk picit, mert akadt itt elmaradás bőven…