– Szereted?
– Nem! Nem mindig. Érdekes kérdés, hiszen rajta élek majd’ 15éve.
– Rossz?
– Az elv, a mögöttes gondolat, hogy a bolygót tegyük határtalanná, a gondolatokat szabaddá, és törjünk szét minden sorompót a földön a segítségével, csodás, fantasztikus dolog. Emberek vagyunk. Jó és rossz tulajdonságokkal, de gyakrabban jön ki belőlünk a rosszabbik énünk akkor, ha elbújhatunk egy monitor mögé, hol senki nem lát (illetve azt hisszük, hogy senki nem lát).
– Mi a jó?
– Lehet pénzt keresni vele. Jó, lehet pénzt keresni, ha nem vagy lusta, sokat tanulsz, akarsz dolgozni, van motivációd.
– Hülyéskedsz?
– Oké! Ez a válasz a „Mi egyebet lehet tenni vele?” kérdésedre írtam, mert gondoltam szóba jön.
– Tehát, mi is a jó benne?
– Amikor szembesülsz az emberi önzetlenséggel, segítségnyújtással úgy, olyan formában, ahogy sosem hitted volna. Illetve tudod, hogy létezik ilyen (meg a mesékből is emlékszel ilyenekre), csak a mindennapjaid annyira közönyössé tesznek, hogy gyakran elkerülhetetlenül elfelejted.
– Még van önzetlenség?
– Hé! Nem cserélünk szerepet! Cinikusnak lenni az én feladatom! Ma kaptam egy levelet, benne egy csatolmánnyal, mi nekem fontos volt, mindezt úgy, hogy egyrészt nem is kértem, másrészt totál idegentől jött, ki azt sem tudja ki vagyok. És ez jó! Éred? Olyan emberi. Bármilyen furcsa is ezt a számból hallani, de pár pillanatra visszatér a hited az emberekbe. A saját világodon kívüli emberekbe.
– És a szabad gondolatok?
– Erről most beszélgettünk egy sráccal. Felháborodottan közölte, milyen mocsadék lett a wiw, milyen üzeneteket kap, hogy próbálják manipulálni mások, különböző üzenetekkel, legyen az reklám, politika, vallás, vagy bármi más, mit csak az emberi fantázia, vagy butaság ki tud nyilatkoztatni. Erre én azt tudom válaszolni, hogy a NET azért csodálatos jószág, mert szabadon véleményt nyilváníthatsz. És ezt nem lehet korlátozni. Ha elkezdesz mondjuk….zsidózni, akkor ahhoz jogod van (attól független, hogy igazad van e, esetleg segg hülye vagy a témához). Viszont nekem is jogom van ahhoz, hogy leírjam, te egy idióta vagy. Téged sem korlátoz senki a véleményed formálásában, engem sem, szóval szabadok vagyunk. És ez, csak ezen a platformon valósulhat meg. Az viszont, hogy milyen környezetben vagyok, ahol az általam szélsőségesnek érzett helyzetek előfordulhatnak, csak rajtam múlik.
– Miért? El tudod ezeket kerülni?
– Ez olyan, mint a kereskedelmi televíziózás. Tudom, hogy a kora délutáni beszélgetős műsorok nem az én értékrendembe tartoznak. Tehát, nem megyek oda, nem nézem őket. Ugyanúgy, ahogy nem fogok megjelenni pl. egy pártgyűlésen sem, mert számomra mindegyik a nagy manipulátor kategóriába tartozik, szemernyi kivétel nélkül. Tehát nagyon egyszerű a képlet, mikor azt mondom; az én csöpp világomat úgy irányítom, hogy tudom, az általam ellentmondásos dolgokat nem vagyok képes egy összeszűkült szempillantással eltörölni a föld felszínéről (meg lehet, nem is lenne benne igazam), így hát egész egyszerűen kivonom magam belőlük. Bosszant a wiw üzenőfala? Naés? Nem megyek oda…
– Struccpolitika.
– Anyád!
