A HírTV az imént élő egyenes adással jelentkezett a reptérről, merthogy hazajött Péterünk, a Szijgyjártó Azerbajdzsánból, és büszkén, a szemében komoly elkötelezettséggel jelentette be, az elmúlt évben 25 (26?) %-kal növekedett az exportunk és ez hatalmas eredmény. Még azt is mondta, hogy 16, vagy 16 ezer szarvasmarhát exportáltunk oda, csak ezt már nem tudtam értelmezni, mert a multitask rendszereim nem bootoltak be tökéletesen, ugyanis a kávé nevű üzemagyag a szervezetemtől kb. 8 méterre helyezkedett el, nyersanyag formájában, feldolgozatlanul. Szóval, elakadtam a 25 (26) %-nál. Merthogy nem mindegy. Egyrészt, vajon mi a faszt exportálunk, mi ennyire kellett az azerieknek, másrészt, mennyi volt tavalyelőtt.
A szarvasmarhán viszont lehet röhögni, ha nézed a történelmét. Mert hát Rákosi-Kádár-Szovjet központosításos (jééé… nem ismerős ez a központosítás?) izéé hozta el nekünk ezt a magyar tarkás / holstein-frízes / herefordos / hungarofrízes őrületet ugyebár, minek eredményeképp létrejött az a valami, mit a boltok polcán árulnak, ami egyébként már inkább tejtermelő marha, mint más, és némi konyhai csoda kell ahhoz, hogy fogyasztásra alkalmas legyen. Nah, a volt szovjetek most ezt visszakapjákbazdmeg! Zabáljátok a szart! Ha egy asztalra kerülne egy jófajta Angus, és ez a valami, mit marhahúsnak hívunk, akkor az Angus felbőgne, azt lelökné a tányérról azt a mocskot.
Tehát, milyen számok / termékek lehetnek az azeri csoda mögött? Rá kell jönnöm. Ma. Vagy holnap…
a nullához képest a 26 százalék nagyon szép eredmény, nem értem mi bajod van ezzel, azt meg hogy ezekkel a marhákkal is bajod van azt meg pláne nem 😉
Beszélhetek én egy fél-vegánnak… Pppfff….
A tehén szent állat, Te, barbár. 😛