A totális mélypont az, amikor május
óta várod, hogy a 24 8. évada beinduljon, folyamatosan olvasod a híreket, nézed a forgatási képeket, majdhogynem emlékeztetőt írsz magadnak a kezdés időpontjáról, és amikor ott van előtted, amikor pörögnek a filmkockák, amikor meghalod Kiefer Sutherland szétivott, szétszívott hangját, és amikor vége az első órának, akkor egy büdös szót sem tudsz róla szólni, mert kb. fingod nincs, mi is zajlott a képernyőn.
Ekkor még feltételezhető, hogy az egész egy kalap szar.
De amikor a gályán, a srácaidnak el kéne mondani, mit is csináljanak, viszont nem jön ki hang a torkodon, vagy ha jönne, hát elcsuklik, akkor ott már le kell gondolkozni azon, hogy meddig is bírja ki az ember, alvás nélkül. Én azt hiszem, hogy még három órán keresztül… Bármi történjék is, én kikapcsolok mindent (telefon, tv, agy), majd leszedálom magam, mert be fogok kattanni, és eljátszom az Összeomlás című mozit.
