És akkor felveszi a telefont nem annyira meleg barátom, kitől a víz kiver. Nem kellett volna felvennie, mert nem őt hívtam, és egyébként meg formában vagyok így, hajnaltájt.
– Halló (Elhaló, szűzies hang, egy pasitól).
– Szevasz! ….. ott van?
– Őőő….itt, de mondhatod nekem is (Még elhalóbb, már-már siralmasan, idegszál roncsoló nyávogás), majd átadom.
Igen, bakker? A születési adataidat nem vagy képes egyenes derékkal, egy mondatban kiordítani magadból, ahhoz is kell legalább öt perc, hogy összeszedd a bátorságod egy összetett mondathoz! Na, most figyelj!
– ………………………..! …………………….!! …………………….!!! ……… !………………!! …!! ……………………………..! …!!! ……! …………………….!! …………………!!!! …………..?? ……………..!!!
– Jó, rend…..
(telefon lebasz)
Öt perc múlva, röhögve: Te egy mekkora geci vagy! Szerencsétlen ….cus (Könyörgöm! Hogy kaphat egyessel kezdődő személyi számot egy olyan izé, kinek a keresztnevének becézése „cus”-ra végződik???) már akkor elfelejtette, hogy mit mondtál, mikor letetted a telefont!
Sátáni kacaj! Hangulatom fokozottan gyilkos ezen a héten! Rettegjenek a „…cus”-ok(is)!!!
Néha azért tapló vagy… .P
Jahkérem… Abban az esetben, ha velünk együtt pörögtél volna éccaka, talán neked is elvékonyodik annyira az empatikus készséged, hogy eleged legyen olyan lényektől, kik eltüntetésre voltak ítélve a jó Spártában, úgy 2500 éve… 😉
Olyankor sem vagyok diszkriminatív. Mindenkit egyforman gyűlölök, és egy sem maradhatna. 😛