Amikor az embernek a gyermeke eldönti, hogy ki akar szakadni valamilyen helyzetből, akkor van neki válaszútja. Szőhet terveket, életmódot változtat, vagy csak egyszerűen az érzelmeit alakítja át úgy (belekapaszkodik mondjuk egy hirtelen jött élethelyzetbe, majd ezt jókora iróniával megfűszerezi), hogy az hatással legyen a mindennapjaira. Az utóbbi megy is egy ideig. Nem is kell rá koncentrálni, elég a lendülethez az induló tőke, és már megy is minden „rendben” a képzeletbeli síneken. Namármost, vannak olyan pillanatok, mikor ezek a sínek elkezdenek emelkedni, és kőne valami hajtóanyag. Ilyenkor visszanyúl az induló recepthez – mert az bevált – , és megint meg van a lendület. Majd jön egy újabb emelkedő, majd megint egy, és megint, csakhogy fogytán a receptből a spiritusz. A szerelvényt már egyre nehezebb mozgásban tartani.
Van ez így….
Van úgy, hogy …. Nem tudom mikor fordult elő olyan, hogy elkezdek kattogni egy témán, és még egy hét múlva sem tudom ezt megfogalmazni. Ültem az elsötétült képernyő előtt, és azon gondolkoztam, hogy most világgá kéne kürtölni; Igen, látjátok!? Nincsenek csodák, ez a büdös nagy valóság! Csakhogy nekem annyira magától értetődő volt a történet, mint az, hogy a föld kering a nap körül, vagy az oroszlán eszi meg a gazellát, és nem fordítva, szóval pont ezért ülök most itt, és ütögetek le feleslegesen billentyűket, írok mondatokat, remélve, hogy talán bekattan az az induló szál, mit meg lehet lovagolni, és végre el tudom magyarázni, hogy minden csak ámítás. Olyannyira, mint a poszt első pár mondata…
Aludni kéne.
Úgy indult a hét, hogy minden betervezet dolgom elsőre összejött. Mondjuk tegnap a kezembe került egy noteszgép, és úgy egy fél óra múlva azon töprengtem, hogy azt a palit, ki összepakolta, legszívesebben agyonverném a cuccal. Ezzel két dolog megoldódna. Az egyik a gép problémája, hiszen nem lenne rajta már mit javítani, másrészt eltüntetnék a bolygónkról egy idiótát. A következő felhőkölés annak a következménye volt, hogy rádöbbentem, az összes tuningolt op. rendszerem megsemmisült (köszönjük meg ezt a CD/DVD iparnak, kik 3évre gyártanak optikai adattárolókat). Reggelre ott lesz a gépemen, de aludni kéne…
Elfáradtam.
