Azért nem jó két monitoron dolgozni egyszerre, mert csak egy fejed van, illetve nincsenek kaméleon szemeid (általában). Főleg akkor szar, ha a monitorok egymás felett helyezkednek el, mert simán eltévedsz az egérrel néha.
Basszus… hajnali kettő óta „ébren” vagyok, és dolgozok. Illetve mást sem csináltam eddig, csak ütögettem a billentyűket. Botrány…
Viszont rájöttem egy nagy igazságra megint. Nem az az ideális munkakörnyezet, ha az asztalodon rendet raksz, ergonomikus a munkakörnyezeted, és hasonló faszságok… az ideális munkakörnyezet, mikor hajnali kettőkor óvatosan felkelsz a kedvesed mellől, ránézel hogy szuszog, majd mikor leülsz dolgozni, eltöprengsz azon, hogy tulajdonképp milyen szerencsés is vagy valójában. Jah, és hajnali hat felé felébred, meglátja, hogy a klaviatúrán alszol, főz egy kávét, odateszi eléd, majd kedvesen lehülyéz…
Jesszus… folyik a nyál a blogból…
„Úgy érezte, az egész élete álom, s néha elgondolkodott afelől, vajon kinek az álma lehet, és hogy az illető élvezi-e.” (Douglas Adams, ki más 😀 )