A minap azt hallottam valahol / valakitől (???), hogy milyen jó, és érdekes az a növekvő tendencia, hogy egyre több bringás van a városban. Kezdünk átszokni a két kerékre, városi forgalom, egészség, blablabla…. megy a nagy duma, Critical Mass, futárok, és társaik zengnek, miközben szidnak mindenkit, majd megszólal a másik oldal, a gyalogosok, autósok személyében, és jó magyar szokás szerint mindenki összeugat, mindenkivel.
Tuti!
Tegnapig nem gondoltam volna, hogy radikálisabb véleményem lesz a kerekesekről, mint mondjuk egy húzósabb Totalcar cikknek, hiszen évtizedig koptattam a seggem, különböző, rohadt kényelmetlen nyergekben, magyarország szinte összes időjárási körülményei között, rázósabbnál-rázósabb helyzetekben.
Az, hogy az autósok utálják a bringásokat, annak oka van. Nem úgy jött ki egyik sem anyjából, hogy a nyakában már ott volt a slusszkulcs, és egy tetováló megjelent a szülőszoba mellett, majd a kölyökre egyből varrta is rá: „I hate the bikes”, koponyákkal, és lábszárcsontokkal.
Amikor a pali fogja magát, és két keréken úgy dönt, ő most itt bringás, telve öntudattal, eltökéltséggel, „kapjátok be autósok” arckifejezéssel, és úgy vált sávokat, hogy totál nem tudja, merre van arccal előre, és csak az menti meg az életét, hogy TUDOM, a köcsög most elém fog vágni, és hagyok 32 centit, majd amikor megteszi, akkor beáll a sáv közepére, és lelassít 12km/ó-ra, még akkor sem húzom fel magam, mert kb. 80 métert kell mögötte mennem, én úgyis lefordulok, le van szarva. Mögöttem az emberek már nem annyira toleránsak, szóval szól a duda ezerrel, majd a csávó hátranéz, rám, elmorog a fogai között egy kurrvaanyádat és teker tovább, tök lazán. Szerintem még egy vicces cigi is volt emberünkben… Ekkor szoktak bekerülni az emberek a hírekbe, „Kerékpárost ütött el” címmel az emberek. Mert ismerek olyat, ki ebben a pillanatban, visszadugott volna kettőt, és a bringásnak lett volna oka kurrvaanyázni a balesetiben, törött kulcscsonttal.
Ebben a században az a kifejezés, hogy „Mindenkinek meg van a helye, és mérje fel, tartsa magát ehhez”, az szerintem rosszabb, mintha a rasszizmust isteníteném.
Egy autós
Értem én, amit mondasz, de erről nem az összes bringás tehet, hanem azok a marhák, akik emléket hagynak benned.
Arról sosem szól egyetlen megemlékezés sem, amiben arról számolnál be (vagy akár más), hogy mennyire szabályosan, az autósok számára szinte észrevétlenül közlekedő bringást figyeltél meg négysávos dugós ábrándozásod közben.
Ez olyasmi, mint a női vezető, a kalapos-bajuszos, a rendőrös viccek, szőke nős jópofaságok, informatikus poénok és még sorolhatnám…
Én sem azt mondom, hogy minden autós köcsög. Csak arra, amelyik nem enged át a zebrán, sőt gyorsít amikor meglát a járdán ácsorogni bátortalanul…
Mindannyian közlekedők vagyunk, csak a bringás védtelenebb. Azért mert valaki kretén még nem ölöd meg a buszon sem, de szerintem a karját sem töröd el. (Javíts ki ha tévednék.) Most annyi van, hogy egy kicsivel több felelősséged van mint a bunkó kerékpárosnak, mert te vagy az erősebb járgány. Nem nagy ügy sokan nem tudják jól kezelni a hatalmat. 🙂 Én azért bízom benned…
Szerintem még így is több kretén, idióta autós van mint bringás.
Egy bringás
[répa]: Tökéletesen igazad van, már csak annak okán is, hogy a közlekedésben több autós játszik, mint bringás. Így hát a potenciális idióták száma is több. Sőt, mindegyik az, de erre majd később….
Azt mondta egyszer nekem valaki, hogy a liberálisokkal az a baj, hogy semelyik oldalra nem állnak, az olyan … semmitmondó, elvtelen bagázs. Nah, akkor bizonyítsuk, hogy nincs annyira igaza.
Az utóbbi pár évtizedben folyamatosan megy a druszt az autós – bringás – gyalogos – bringás – autós társadalom között. És ez mindig így lesz (itthon, magyarországon).
A gyalogos azt mondja, hogy nekem elsőbbségem van, én itt átmegyek, és meghalt.
A bringás azt mondja, hogy itt még beférek, és különben is, buzi autós, azt meghalt.
Az autós azt mondja, hogy leszarom a gyalogos, a bringást, így mindketten meghalnak.
Félre kéne tenni az érzelmeket. Mert nagyrészt erről szól a történet. Közlekedünk, és ha csak arról szól az egész, hogy tudjuk mozgatni a lábunkat, így lejutunk A-ból, B-be, akkor mit is szépítsem…. megdöglünk. Legyen az autós, motoros, bringás, gyalogos. Ugyanis senki nem méri fel az erőviszonyokat, főleg a gyalogosok, és a bringások nem. Én sem mértem fel mindig, meg is mutathatom a nyomait, viszont tudtam, hogy ha egy busz mögött huzatom magam 50-el, akkor hogyan kell kiállni a nyeregből, hogyan kell áthelyezni a súlypontom ahhoz, hogy előbb megálljak, mint a satufékező busz. Ezt meg kell tanulni. Tudom az ő erőviszonyát, tudom a sajátomat, mehetek mögötte a jól megérdemelt, 40centire.
Egy gyalogost és egy bringást kurvára nem érdekel, és nem is foglalkozik azzal, hogy tulajdonképp egy autós hihetetlen hátrányban van hozzájuk képest. 900-1500 kilós vasat kell az úton tartani úgy, hogy negyed akkora látótere sincs, mit nekik, a fizika összes törvénye hatványozottan értetődik rá, és – bár könnyűnek látszik kintről – de az agynak tized másodpercenként kell millió döntést hozni azért, hogy valaki ne dögöljön meg. Namost az agy, az fárad. Mindenkinél. Legyen az egy F1-es pilóta egy McLaren Mercedes volánja mögött, vagy egy 65éves nagyi a twingojában.
Milyen kérdések merülnek fel akkor, ha meglátsz egy gyalogost a zebránál?
– Az ott egy gyalogos? És jelzi (rád néz?), hogy át akar menni? Mert nem minden gyalogos szobrozik a zebra mellett, áthaladási szándékkal. Főleg a nagyik.
– Meg tudok e állni? Sebesség, távolság, útviszonyok.
– Meg tud e állni a mögöttem jövő? Ha azt látom, hogy egy állat jön mögöttem, akkor kurvaisten, hogy nem állok meg, mert abba nem csak a gyalogos döglik meg. Tudod, ez olyan, mintha egy állat fut át előtted, és el kell döntened, hogy elkapod e a kormányt. Nem kapod el, elütöd, mert az emberek abba halnak bele, hogy elkapják (statisztika).
Mindez, egy másodpercen belül. Arról már nem is beszélek, ha sötét van, esik, és nincs, vagy szar közvilágítás. Akkor a gyalogos semmi másnak, csak a szerencséjének köszönheti, ha nem méri fel az erőviszonyokat, a szituációt, és jogot alkot, hogy ő átmenjen, mert meg kell állni. Jelzem, ebbe is beledöglik. Mindaddig, míg nem robbanó, vagy villanymotorral hajtott közlekedési eszközben / -ön ül az ember, addig hatalmas nagy előnye van a többiekkel szemben.
Jönnek nekem azzal a dumával, hogy és mi van az osztrákoknál, németeknél, meg nyugateurópában? Ott miért udvariasak az autósok? Ott kérem, nem az autósokon múlik. „Mindenki” tudja a dolgát, és helyét a közlekedésben. Ott még akkor is megáll a gyalogos a piros jelzésnél, ha épp útfelbontás van, és egy kurva autó nem megy el előtte, az elkövetkezendő egy hétben. A közlekedési kultúra az összes, közlekedésben részvevő egyedről szól, nem csak az autósokról. Ott kint, ezt tudják. Mi itt, nem.
Most van május. Ebben az évben három embert (abból azt hiszem kettőt meg is írtam) ölhettem volna meg. és nem rajuk múlt. És egyik sem autóban ült. Hozzáteszem, hogy ez én vagyok, ki évi 25000 km környékén hajt, tehát még nem is éjjel-nappal nyúzza az utakat.
És hogy miért minden autós idióta? Mert mindenki hibázik, minden nap. Kezdesz fáradni, ideges vagy, meleg van, vagy épp könnyezel a röhögéstől, felfújta egy csaj szoknyáját a szél, stb. Hibázol. Ilyen az emberi elme. Képtelen vagy koncentrálni hosszú ideig, folyamatosan, főleg akkor, ha a körülményeid egyre rosszabbak. Aki ezt nem méri fel, mikor gyalog, vagy bringával nekiindul a világnak, az ugyan olyan idióta, mint az autós, ki fáradtan nem teszi le a vasat, inkább még hajt egy órát, hátha épségben elér a céljáig.
Uff!
😉
Én ennyire nem úsztam bele ebbe a témába, csak a saját tapasztalatomból indultam ki.
Nézd, amikor tekersz pl. a 10- esen a felgyűrődő, hullámzó és repedésekkel, árkokkal tarkított padkaszélen és a kibaszott nyomorék autósok jó 40%-a szarik erre és konkrétan alig 20cmre húznak el melletted – akkor azt mondom, az utak mellett leginkább az autós a ludas. Legfőképp, mert mint autós tudnia kell milyenek az útviszonyok ebben az országban és a biciklisnek midőn haladni próbál a forgalommal igenis muszáj erőszakosnak lennie és kibasznia a balját és beljebb menni az úton egy szakadékjellegű úthiba folytán, különben az autós erre szarik és a meghagyott 20 cm- es távolsággal nem sok esélyt ad neked a túlélésre ha vetülsz egyet az úthibán.
Ilyenkor van az autóból való dudálás, anyázás, annak ellenére hogy Te jelezted hogy beljebb fogsz húzódni az úton. És akkor megy leginkább a biciklisek anyázása, arra viszont egyik IQ bajnok sem gondol hogy talán a padkaszél miatt kényszerül időnként a biciklis ilyen -jelzéssel megelőzött- afférokra.