Igen, de akkor sem megy…
Hétvége óta nem megy ki a fejemből a következő mondat: Ami megtörténik az életedben, az okkal történik.
Én ehhez túl racionális vagyok.
Annyira nem tudok róla lekattanni, hogy parkolópályára tettem minden munkám, és tulajdonképp magamat is oda kéne helyezni, mert hülyeséget-hülyeségre halmozok. Tegnap megálltunk egy parkolóházban, és a jegyKIADÓ gépnél kerestem a jegyemet, mit beletehetek. Majd Vandál szólt, hogy ez kiadja, nem beveszi…. És a többit le sem írom…. Ha százalékban kell kifejeznem életképességemet, akkor mondjuk eddig úgy 70 környékén járhattam, most kezdi elérni a Létfenntartásra Még Elég szintet.
Ami megtörténik az életedben, az okkal történik.
Ez egy pozitív töltetű mondat. Előremutató. Tanultál belőle fijjjam, innentől minden sokkal jobb lesz, és megoldódik minden problémád, mert okosabb leszel, és bölcsebb, az elkövetett hibáidból okulsz. Ahham… A gyűrűk urában jól hangzik, hol a jó legyakja a gonoszt, és a végén elhajózik mindenki a szép jövő felé. Csak hogy én kurvára nem látom a kikötőt. Meg a vitorlákat. Meg a szél sem fúj. Tenger egy csepp sem. Sivatag viszont van. A dűnék egymást követik, s mikor felér az egyikre az ember fia, mást sem lát mint következő ezer dűnét, és homályt a messzi távolban. Valami remény pislákol, de inkább mellkas tájéki égető fájdalmat okoz, minthogy erősítene.
Jut eszembe!
Szerintem most történik meg először, hogy egy filmről nincsenek gondolataim. Beültünk, végignéztük, a fáradságtól néha bealudtam másodpercekre, majd kifelé jövet még a gondolataimban is hümmögtem. Mintha 120percnyi mosópor reklámot néztem volna. Pedig semmi baj nem volt vele. Jó rendező, jó sztori, jó színészek. Asszem utalnom kell a már leírtakra. El voltam foglalva a légzéssel, és minden egyéb fiziológiai folyamattal. Majd beülök rá megint, és akkor büfögök róla valamit…
Tegnap megkaptam az új bankkártyám.
Fekete. Ez is okkal történhet. Biztos előre gyászolja az idei anyagi helyzetemet.
