Amikor megláttam este, hogy ugyan mennyi „papír”munkával vagyok elmaradva, akkor bekönnyeztem. Pár héttel ezelőtt ugyanezt a felfedezést tettem, majd most kiderült, hogy az akkori vért izzadásom (minek végkimenetele lett volna az összes pótolnivaló pótlása) totál eredménytelen volt, mivel ha valamin dolgozol, azt nem árt elmenteni.
Eme felfedezést követően elkezdett ömleni a könny a szememből, majd arra gondoltam, hogy milyen jó lenne kondásnak lenni, és bonuszból még visszasírtam a 18. századot, hol a számító-gép csúcsa a golyós számoló volt, és az elmaradt „papír”munkát nyugodt szívvel lehetett úgy elkendőzni, hogy egyszerűen, balesetnek álcázva, felgyújtottad az íróasztalod, megsemmisítve minden bizonyítékot arról, hogy mennyire link vagy.
Mivel itt a véletlenszerű lángra kapás ténye eredménytelenül zárulna, magyarán egy darab szerver nincs még a közelben sem, hol hővel lehetne adatot megsemmisíteni, így hát e szent pillanatig dolgoztam.
És ez roppant mód fáj.
Több nincs is mára. Kapcsold ki!
Van valami olyasmi mondás, hogy „imátkozzá oszt mentsé rendszeressen”…lehetőleg olyan adathordozóra ami akkor is használható ha a számítógéped feldobta a talpát…;)Mellesleg, én inkább birkapásztor lennék…, mert a birkák számolásától (állítólag) el lehet aludni… 😀