Húsvét….

Már megint egy, számomra tök értelmezhetetlen ünnep.

Egyszer volt, hol nem volt (ma nem kapsz rémes rímeket)…. Szóval, voltak nekünk őseink, kik áldoztak mindennek, mik megmagyarázhatatlanok voltak számukra, tudomány, és technológia híján. Így tettek, mikor zöldellni kezdett a rét, rügybe fakadtak a fák, és már roppant éhesek voltak, mivel elfogyott a télre felhalmozott zaba. Földöntúli tett az élet beindulása a bolygón, s ez áldozatot követelt. Így lett ünnep a tavasz. Vagy csak ekkor szabadultak meg a sok elrohadt cucctól, mi megfelelő tárolás híján szarrárohadt, és már nem volt a törzsben senki, ki enni próbált volna belőle, node ki tudhatja a részleteket….

Ezt már csak azért sem tudom magamévá tenni, mert ilyenkor az elhasznált papírzsebkendők mennyisége igencsak meghatványozódik, nem is beszélve arról, hogy akkor is könnyezek, mikor nem igazán gondolok arra, hogy könnyeznem kéne, és az utóbbi években a levegő is nehezebben jön. Szóval ez kilőve, egy „Anyád ünnepelje, hülye vagy?” gondolat kíséretében.

Aztán voltak ugyebár a zsidók, kik nagy nehezen megszabadultak a mocskos egyiptomiak fogságából, és ezt ünneppel hálálták meg a sorsnak.

Mondjuk a zsidókkal nincs bajom, viszont nem tudom, hogy miért kéne velük ünnepelnem, hiszen lövésem sincs, hogy mi történt volna akkor, ha mégsem szabadulnak meg. Tehát, dobjuk ezt is.

Aztán volt egy pali, ki igét hirdetett. Ezzel kérem semmi baj nem volt. Mutatta, hogy már akkoriban sem voltunk jófiúk a bolygón, bőséggel voltak hibáink, mire ez a fazon rámutatott, és e-mail, meg közszolgálati tv hiányában, járta a vidékeket, lökte az értékeket fejből, mikhez tartanunk kéne magunkat. Szerzett ezzel híveket, nomeg ellenségeket is bőven, kik rémálmaiban különféle érdekvédelmi, szakszervezeti egyesületek jelentek meg, minek okán füstbe menni látszott a tuti kis rabszolgaság, és a vagyonhalmozás. Ezt megakadályozandó, a pali gyorsan keresztre került, méghozzá feszítve, mibe jól bele is halt, az akkori szokás szerint, majd amikor a harmadik napon valaki virágot vitt volna sírjára, emberünk korpuszának nyomát találta csak, s mivel akkor még hittek a csodában, ez a történet is ezek közé sorolódott. Aztán már akkor is tele voltak ünnepekkel, talán minden napra jutott vagy egy, így az összevonás trükkjével élve, egy régi hagyományhoz kapcsolták e rejtélyes sztorit. Így lett a tavaszi rügyfakadás, és hősünk feltámadása egy napon említve.

Jézussal mondjuk nincs bajom. Azzal már jócskán, mit a nevében tettünk az elmúlt 2000év folyamán. Vallom, hogy nélküle is ugyanilyen önpusztító, harácsoló rohadékok lennénk, viszont már holdi, marsi kolóniákon, készen arra, hogy elhagyjuk ezt a naprendszert, a naprendszer szerencséjére, és más naprendszerek szerencsétlenségére. Szóval ez a keresztre feszítési sztori is kilőve, ünneplés céljából.

Tehát, nem tudom értelmezni azt, mikor valaki közli, kellemes húsvéti ünnepeket. Mert már megint egy olyan cucc ez, mit nem tudok magamévá tenni.

Biztos bennem van a hiba….