…. beépítve tudatunkba, vegyünk egy nagy levegőt, mantrázzuk azt, hogy nyugi van, meg relax, válogassunk be úgy 4 órányi zenét a fülünkbe, formázzuk le a memóriakártyákat, tegyük be a tegnap feltöltött akksikat, és menjünk el fotózni az AMTS-re.
Arra az AMTS-re, mire tök totál felesleges lesz elmenni, de kell a tömegben való egyedüllét, hogy át, meg kikapcsolj, kizárd az elmúlt napok faszságait, elfelejtsd mindazt, amit meg sem kellett volna jegyezni.
Lövésem sincs, hogy menni fog e, még nem kezdtem el mantrázni, még mindig szikrázik a hajam. Tegnap este kétszer is megbaszott az autó, így kijelenthetem, a feszültség tapintható voltát.
Nah, adj egy sport szeletet, majd jövök!