Legyen ebben a kurva országban egy cég, kivel – többek között – szerződéses viszonyban állsz. A cég lassan 60 éve (és itt jön az, hogy minden egyes reggel tulajdonképp bele kéne köpnöd a tükörbe, amiért szóba álltál ilyenekkel) kibaszott sokat keres azzal, hogy hamis reményt árul az embereknek. A remény nemám csak úgy, hipp-hopp, meg minden… Vagy csak úgy gondolsz egyet, azt lesz. A reményért fizetni kell ebben a világban. A reményt amellett, hogy egyre jobban meg kell fizetni, egyre elkeseredettebben akarja a nép egyszerű, buta fia / lánya addig, míg van miből finanszírozni. A cég kihasználja a népi kesert, de egyben közli is nagybetűkkel kihelyezve, hogy a remény túlzott keresése függőséggel jár, szóval csak óvatosan. Amúgy a szerződött partnereket, azok alkalmazottait a reménykeresők egyre bőségesebb kizsigerelésére buzdítja, oktatja, szóval minden a legnagyobb rendben van, az etikus bérgyilkos mintaszobrát lehetne faragni a cégből.
Eccercsak úgy gondolod, jól felhívod képviselőjét ennek a mocsoknak, azután érdeklődve, hogy miként megy gyorsan és fájdalommentesen, ha kiszállsz ebből az őrületből, vagy helyetted jön egy másik balek, ki ebbe bele akar ugrani.
– Fel akarsz mondani elsejétől? –kérdi ő, miután 20 percet pofázol arról, hogy nincs dátum, viszont van kérdés.
– Nem, mint mondtam nem akarok, de akár akarhatnék is.
– De három hónap a felmondási idő! – közli egyre kétségbeesettebben.
– Ha egy az egyben bezárok, vagy megszüntetem tevékenységem, akkor felőlem bármennyi is lehet a felmondási idő, nem?
– Mondjuk igen, csak az nem ETIKUS!
Na, ha valaki ennek fültanúja, akkor érzékeli, itt váltasz át a „most úgy fogok beszélni veled, mint egy kutyával, baszod” stílusra. Mert mégis hogy a kurvaanyjába jön egy olyan fasz ahhoz, hogy tégedet etikátlannak nevezzen, mikor hetente a cége úgy 2 milliárdot (legyen 100 évente) söpör be tisztán a kétségbeesett reményvesztett, álmodozó hülyékből???
Nem etikus, bazdmeg? Nem! Ebben a kicseszett országban az etika mellett sok minden más sincs. Mondjuk pénz. Nem, nem a legfőbb dolog! Ameddig a sárga csekkeket, adót, járulékokat, ki tudod fizetni időben, nem éhezel, van a fejed felett stabil kartonlap, addig tök elhanyagolható. Persze csak abban az esetben, ha tisztában vagy pár alapvető dologgal. Mondjuk ebből az egyik az, hogy arra költs, ami maradandó élményt okoz (gy.k. a harmadik LCD TV, a második játékkonzol, és a szomszédnál is láttam, neki milyen jó lehet, messze van ettől a fogalomtól). Ellenkező esetben se legyen legfőbb – vallom én – de hát erről könnyű pofázni.
Ha ez a „nem legfőbb dolog” hiányzik a világból, ahol élsz, akkor az tök etikátlan. Mármint az, ahogy élsz… Ja! Az etikátlanság meg csak söpör végig a szolgáltató, majd a termelő iparon, gyűrűzik a munkaadók, munkavállalók felé, és nincs megállás. Mindent áthat.
Majd jön egy buzi, ki nem értéket, kézzel foghatót árul, hanem hamis reményt, és csodálkozik, hogy ezt valaki nem akarja. Pedig eddig igen. Mi történhetett? Hogyhogy nem? Az nem etikus!
Egyébként meg ma közöltem a szakszervezeti főnökkel, hogy írhatja a felmondólevelem, ugyanis nem vagyok hajlandó egy olyan érdekvédelmi szolgáltatásért fizetni, mi még annyira sem képviseli az érdekeimet, mint saját magam. Azt hitte, hogy ez egy rossz vicc. Pedig nem. Újabb példa az etikus viselkedésre az a levél, mit múlt héten a cégem küldött, és amiben azt írja, idézem:
„Alapbéred piaci ajánlás szerinti elhelyezkedése: piaci ajánlás feletti”
Majd közli a gyökér, hogy „kiemelkedő teljesítményedre való tekintettel, egyösszegű, egyszeri jutalom formájában… nem írom le az összeget, mert én szégyellem magam…. és ezt követően megköszön, majd számít a további elkötelezett…
Na, például ez sem etikus. Már csak azért sem, mert mi az, hogy piaci ajánlás feletti? Az honnan van? Milyen piac, milyen ajánlása, és hol írta ezt alá?
Mondjuk az sem kurvára etikus, hogy hetekkel előbb kell bejelentkeznem az okmányirodába – mert úgy egyébként 2 órát állok sorba – és elbasszák a fényképemet, mire 2 hét múlva jönnek rá, s szépen megkérnek, ugyan fáradjak már be, viszont a költségeimet nem állják.
És az sem etikus, hogy 6800-at kér el az orvos egy A4-es papírért, mire rá van írva, hogy jogosult vagyok a jogosítványhosszabbításra, de amúgy TB-t, vagy miakurvaanyát fizetek, a munkáltatóm a cég orvosát, ki kitöltötte ezt a papírt, plusz munkáltatóként én, egy plusz üzemorvost, és ha ezzel kész vagyok, akkor még 5 rongyot szurkoljak le azért, hogy megkapjam azt a plasztik lapot, mibe be van vésve egy 10 évvel későbbi lejárati dátum.
Számomra az sem etikus, hogy nemcsak a nyugdíjasokat, gyerekeket, rokkantakat, munkanélkülieket, nagycsaládosokat, de még a focistákat is eltartom az adómból, baszod, mert az valami kibaszott nemzeti hitvallás része.
Az sem etikus, hogy valami parlamenti köcsögnek és a fasza lobbistáknak köszönhetően, szeptembertől a vállalkozóknak / cégeknek közel 300ezer pénztárgépet kell lecserélni, habokra. Támogatás mellett (hahaha) min. 130e lesz darabja, mi min. 39 milliárddal (IGEN, JÓL OLVASOD) terheli meg a gazdaság azon szereplőit, kik így is már agyonszopták magukat.
Szóval, ez egy totál etikátlan világ!
És még mindig nem szedjük fel azokat a kurva macskaköveket, egy jó kis feszültséglevezető zúzás kedvéért…
