Nah, három nap, kicseszett húsdarálóban eltöltött orális szex után, hol biztos lehettél benne, a farok rossz oldalán állsz, leülök már és megírom, hogy….
A következő gondolattal zárult a tegnapi nap, mi egy kezelő / melós szájából hangzott el: „Régen sokkal egyszerűbb volt!”
Igen bazdmeg! Régen sokkal egyszerűbb volt az, hogy felemeled a telefonod, beütöd a nehezen bebiflázott négyjegyű telefonszámot, majd beleröfögöd; csináljátok meg, és ha nem veszik fel a túloldalt a kagylót, akkor joggal mondhattad, a munkád azért csúszott, mert nem vették fel a túloldalt, majd elmehettél kávézni, és szidni a rendszert
Hosszú hetek, hónapok tervezésének, előkészítésének, munkájának hála, mára kaptál a munkahelyed mellé egy színes ábrákkal, információkkal teli érintőképernyős panelt, min van négy gomb, mit a munkádhoz igazodva, sorrendben meg kell nyomni.
Sokkal nehezebb az életed hhhmmmm…. 75 évéből, vagy 900 hónapjából, esetleg 27000 napjából, szóval 648000 órájából 22 percet tanulással tölteni, mert volt még tegnap olyan, ki ezt helyetted megcsinálta. Igazad van!
És igen, az elmúlt három hónapban egy tucat ember azért dolgozott napi sok-sok órát, feláldozva ezzel a hétvégéit, ünnepnapjait, éjszakáit, magánéletét, hogy téged, kedves felhasználó, jól megszopasson, a legminimálisabb gondolkozásra kényszerítsen.
Ez egy tökéletes minta annak megértéséhez, hogy miért működik úgy ez az ország, ahogy. Hangoztatod a rendszerváltásodat, büszke vagy, amiért megszabadultál az önkénytől, kikiáltod nemzeti öntudatodat különböző jelvények mutogatásával, de ott belül egyre rosszabb vagy. Egy lusta, nemtörődöm, megkeseredett kis Ork, ki a barlangja sötét sarkából kiabál, fröcsög a világra, majd dühtől eltorzult arccal, szép lassan élen döglik.
Gyűlölnélek titeket, ha lenne rá időm, csak annyi, de annyi minden van, amit meg kell még tennem, hogy erre nem érek rá. El is mehetnék (kéne hozzá egy nagy levegő, meg gyomor ahhoz, hogy a szart szétcsapkodd strandpapuccsal), de mindenki menekül, és lassan egyre nagyobb kihívás lesz itt élni, az meg holnapra már nagyobb feladat lesz, mint holdra szállni léghajóval. A nagy feladatokat meg szeressük…
De azért most visszafekszem aludni, mert megérdemlem…
