Történetünk teljes mértékben a képzelet szüleménye, a szereplők, a helyszínek, és azok leírása a szerző fantáziájának szőrnyű öklendezése, csupán a világ felé. A poszt bizonyos tartalmai már megjelentek hónapokkal ezelőtt bizonyos helyeken, így egyeseknek már ismerős lehet néhány motívum, de fátylat rá, már úgyis elfelejtették…
A minap ezt olvastam a Twitteren egy pasi tollából, és beakadt: „Gusztusom sincs elkezdeni ismerkedni, nulláról kezdeni megint. Megkérdezni, mi a kedvenc kajája, stb…. Kit érdekel? Haljon éhen!„
Képzeletünk hőse idén úgy gondolta, hogy a változás – ami elkerülhetetlen az ember gyermekének életében – most jött el, egy történet elmúlt, most ki kell lépni a világba, mert a világ állítólag nem is oly szörnyű, mint egyesek állítják, és amúgy tele van bulival, szexszel, meg rákendrollal. Akiknek több mint évtizedre nyúlik vissza emlékezete hősünkkel kapcsolatban, azok tudják, jelentős időt töltött el „társkeresőnek” hívott pokolbugyorban, amikor még a kőtáblára véstek emberek rovással, és ezt a jelentős hosszúságú történetszálat már soha nem tudja kihúzni a fogai közül. Zárjuk azzal, hogy nem ezt az időszakot fogják megénekelni a bárdok, ha épp majd bárdra lenne szükség, énekhez.
Beszéljünk statisztikailag
Vajon hősünknek mennyi esélye van a webes párkeresésre, mi teljesedik örömben, boldogságban, pelenkázásban, csak úgy elméletileg?
Budapest lakossága 1 752 000 fő, ebből a 30-40 év közötti nők száma cca. 117 000. A fővárosban, az egyedülálló, gyermektelen nők aránya 12%, viszont ezt még arányosítani kellene korosztályként, de biztos nem fogom letölteni ötezerért a demográfiai évkönyvet, és nem fogok fölötte eltölteni egy hetet, így maradjunk a 12%-nál, ami 14 100, potenciális „áldozatot” jelent. A kapcsolatok átlagosan 20%-ban köttetnek a weben, ebből vegyünk ki egy nagyobb szeletet, amit mondjuk a legnagyobb társkereső kiszakít ebből, tehát ott van 2 100 nő, aki egyedülálló, gyermektelen, van képessége gyermekvállalásra.
Nade, itt jön egy nagyobb szűrő, és ehhez baromira kellene a hely valós adatbázisa, ugyanis meg kellene vizsgálni, hogy hány regisztrációs lap van 90 napon túli állapotban, mert eddig pusztán számokról beszéltünk, nem magáról az emberről. És hősünknek van egy olyan elmélete, ami arról szól, hogy exponenciálisan csökken a párkeresés sikeressége, a párkereső oldalakon eltöltött idő függvényében, de ezt nyugodtan megcáfolhatod. Vissza a számokhoz…
Hősünk korosztályában a kívánatossági mutató cca 55%-ban függ attól, hogy milyen iskolázottságú a hím, így ez a szám (mivel olyan fontos papírja épp nincs a boldogsághoz) brutálisan lecsökkent 945 főre. Ha elkezd üzeneteket küldeni a kiválasztott egyedeknek, akkor az átlagos válaszadási arány 0-10% között van, tehát max. 94 nő van ebben a városban, akivel érdemben tud majd beszélgetni. Kilencvennégy, basszus!
Ez 0.6-0.7% esély az eljövendő gyereksírásra, bár ha elgáncsolomja a keresztfiamát, akkor…
És akkor hol van hősünk, mert még mindig csak arról beszélgetünk, hogy 0.6-0.7% a potenciális, és egy kurva hang nem szólt hősünk ideáljáról, az áldozat világról való gondolatairól, a szimbiózis esélyeiről! Hány százalék marad, bakker???
Helló! Eszter vagyok Sopronból! Keresem azt a férfit….
Nah, álljunk meg egy pillanatra, mert azért nem olyan egyszerű ez a statisztikailag kiszámolósdi, szóval vegyük Esztert, Sopronból, aki a vízcsapból is folyik, mert a Randivonal nevű társkeresőnek (illetve a mögötte álló, mára Osztrák cégcsoportnak) 2020-ra reklámokra is van pénze, ugyanis fussa abból az 500millióból, mit nettóként besöpört az előző pénzügyi évében. De ez majd kifejtősdi lesz, tutira!
Eszterünk legyen egy nő. Mert az. Eszterünknek tulajdonsága a bizalmatlanság a weben, mert anno friss húsként már bepróbálkozott a webes társkereséssel, csakhogy pillanatok alatt árasztotta el a szar, méghozzá pasik személyében, akik kósza numerát kerestek ártatlan lényében. Mert ugyebár a nők pont ugyan úgy nem keresnek kósza numerát, mint ahogy nem is finganak pukiznak, mint az köztudomású. Mondjuk az első ilyen próba után Eszter le is kattant a helyről, viszont a regisztrációját (ez is fontos lesz) nem dobta, hisz „kiment a fejéből”, ugyanis összeakadt a nagy szerelemmel a sarki boltban, aki pár hónap múlva egy szemét állatként végezte, és így vissza is tértünk a kiinduló pontra, Eszter újra aktív, és éhezik a méhe….
És akkor Eszter felfrissíti a regisztrációs űrlapját
Fényképek: Azok kellenek, így nézzük meg, hogy miből válogathatunk. Van napszemüveges! Az kell, a napszemüveg az fontos az inkognitóhoz, az inkognitó meg a webes társkereséshez, meg amúgy is az a kedvenc, de akkor megmutatom a többi kedvencet is, mert annyira cukik! Ez amúgy tök jó, csakhogy hősünk rühelli, ha valaki olyannal köll felvenni a kapcsolatot, akin ott egy kurva napszemüveg, mert mi van, ha leveszi, és kiderül, hogy gyík? Aztán van még napszemüveges fürdőruhás, napszemüveges dekoltázskidobós, meg napszemüveges csücsörítős, amikre azt mondaná egy földi halandó, hogy aki kurvának öltözik, ne csodálkozzon, ha megdugják árak után érdeklődnek nála. Majd’el felejtettem! A profilképeket MINDENKÉPP át kell küldeni egy blur szűrőn (valami mobilos applikáció által), mert ráncok nem lehetnek, még akkor sem, ha Eszter közelít a hetvenhez. Ottan annyira kell 100%-ra állítani a hatást, hogy gyakorlatilag csak egy bőrszínű paca látszódjon a napszemüveg alatt, és én pl. tudok egy olyan Doctor Who epizódot, ahol ez tényleg menő dolog volt.
Adatok (életkor, testtömegindex, ésatöbbi): Eszter nem mondhat igazat, hisz akkor az álompasi projekttel mi a franc lesz!? A génjeiben van, hogy azt írja be, amilyen szeretne lenni, vagy épp olyat, amit az imént figyelt meg valakin. Vékony lehet, mert az átlagos már kövér, a telt meg akkora mellekkel rendelkezik, hogy azt lehetetlen cipelni. A magasság az körömcipőben – természetesen – mert majd azt vesz fel a randira, és már most jó tudni, ha magasabb lesz az áldozatnál. A kor? Na ne hülyéskedj….
Adatok (mit csinálnál, mit szeretsz, mi a vágyad, ésatöbbi): A kérdésekhez segédletként el van helyezve opciós, sablon válasz, így hát Eszter el sem jut a kifejtős részig, hiszen itt csak be kell klikkelni, azt jóccakát. Namost ebben az a pláne, hogy a páciensek 87%-a csak a klikkelésig jut el, és eszébe sem jutna legalább egy összetett mondattal felhomályosítani a közt, tulajdonképp mi is a vágya az életben, így hát eljutsz a „vajon tényleg ennyire hülye, vagy csak sietett?” típusú dilemmáig, mi csúfosan visszatartó erő egy sziához!
Mi egyebet mondanál magadról: Ha itt szerepel 8db. összetett mondat (miből hiányzik a „vok” /gyk: vagyok/ és hasonló szemét), már akkor is álmaid nőjét fogod vizualizálni, ha épp úgy néz ki, hogy tavaly az adriai tengerparton egy csapat Greenpeace aktivista vissza akarta görgetni a tengerbe.
Nem röhög!
És akkor Eszter vár!
Mivel annyi az információ róla, hogy van napszemüvege, a telefonján fényképszűrő, vannak mellei, tud klikkelni legördülő menüben, így PONT azok találják meg, akiknek ennyi bőven elegendő. Esztert egész egyszerűen felháborítják a kapott ajánlatok, a világ tele van mocsokkal, disznókkal, és pöcsfényképeket küldözgető aberráltakkal!