Az, hogy szép, az rendben van. Az, hogy tartalmas, az is… a szinkronnal viszont olyan zseniális munkát végeztek, hogy alig lehet róla lekattanni:
– Hogy s mintség, Zachry?
– Egyformásan.
– Bánja ha melléje szegődök?
– Neehjjj… De a kecskenép meg az én féle mogorvásos juhászok nem túl hogyhíjjákos természetek.
– Fogadja főhajtásság bocsánatom, mert szólástalan betörtem a házába. Hőn sajnálom.
– Megvót. Spongya rája.
– Zokosság venné, ha egy ki tudja ki faggatózna merrejárásáról?
– Csencseljünk! Kérdésért kérdést.
– Méltájos.
– Sajdítom, hogy nem…. varrni, fejni, vagy terelni jött. Miért van itt?
– Hé, nem kell puccos kötél!
– Dee! Leesik – elkapom.