Bocsán….

Ezúton is szeretnék bocsánatot kérni minden rendőrtől, amiért olyan volt eddig a véleményem róluk, amilyen… Mindez eddig személyes tapasztalatokra alapozódott, és mivel ez ma hajnalban alapvetően megváltozott, így hát bocsi fiuk / lányok!

Sztori

Születésnapi összeröffenés a déli környékén. Krisztina körúton találtam egy darab parkolóhelyet, ahova be is támasztottam a vasat. Mulatság végén a csapat kettéoszlott, én irány az autóhoz. Valami nem stimmelt, valami nagyon nem… A vas mozgása lekorlátozódott. Elől oszlopok, jobbra-balra autó, és a menekülő utat szépen bezárta egy harmadik, így hát Zap egy tapodtat sem. A galádban ott egy gyerekülés, miegymás, szóval logika beindult, a tulaj itt nem mutatni van, hanem lakni. Ébresszük fel. A vasban egy Chrysler Voyager-ből kimentett dupla kürt helyezkedik el, mivel a jappcsik vicces dudát tesznek be az autóikba, így hát volt hang, mi riasztott mindenkit. Majd jött a közeli házban mindenkit végigcsengetés, hátha… Semmi. Ekkor esett le, hogy vannak a rendnek szolgái is, ki más tudná megoldani ezt a szorult helyzetet? Ezért fizetem őket, nem? Telefon a yardnak, hogy segítsenek. Név, helyszín, rendszám, minden egyéb bediktál, a csaj közli, hogy rendben, értesíti a kerületet, stb., stb. Várakozás közben felmérés, hogy talán kifér itt, ott, amott. Bárhogy is néztük, össze kellett volna húznia a vállait a vasnak, hogy kiférjen.

20 perc. Érted? Húsz perc múlva jön ki riadtan egy csaj, hatalmas bocsánatokat kérve, és elképedve, hogy a rendőrségtől keresték, majd megmutatta azt a papírt, mit a saját szélvédője belső felére akart kitenni, elég rosszul, szinte láthatatlanul kivitelezve, és amin a lakáscíme van, ahol fel lehet csengetni, hogy arrébb tolja akadályát.

Vigyorgás, kölcsönös elnézést kérések, majd nagy boldogság a szabadság mezején.

Szóval, kösz yard, hogy volt valami, mit ilyen villám gyorsan elintéztetek nekem, mi mögött azért összetett logisztika is rejtezik. Innentől kezdve újra él számomra a „Szolgálunk” felirat a logótokon.