Legszívesebben kiposztolnám annak a vén ribancnak a nevét, címét, telefonszámát, egyéb elérhetőségeit minden olyan oldalra, ahonnan kellemesen tudják zaklatni addig, míg bele nem hülyül – kit nem értem, hogy miért nem zavartak már el a kurvaa…. nyugdíjba – , aki az imént felhívott, és kerek 3percen keresztül úgy próbált velem beszélni, mintha a seggéből rángatott volna elő, majd amikor végre rádöbbent, hogy uralma felettem nem képes kiteljesedni, sőt, előbb nehezítem meg én az ő életét, mint ő az enyémet, visszavett a lendületből, és még arra is képes volt (bár hadarva), hogy megköszönje az általam kapott információt, és elbúcsúzzon.
Hogy én mennyire utálom a dugatlan vén picsákat….. bakker….
„higgadtság-nyugodtság!” 🙂
(idézet egy kedves kolleganőmtől)
Szzzúúúússszzzáááááá….. 😀
HR-es vagy belső ellenőr volt? 😀
Legközelebb ajánld be a telefonszámomat is neki… 🙂
[Sir Artemon]: A telefonszámodat? Segíteni akarsz rajta? 😉
[Zaphod]: Hát, nehéz pontosan megmondani, hogy hozzám járni segítség-e, vagy kiszúrás valakivel. Az önismeret zúzós meló, és nem adja magát könnyen senki boldogsága. Szóval, én csak vért ígérhetek, könnyeket és izzadságot. De aztán lesz „ki nevet a végén?” is! ;o)))