Néha, bizonyos történmények (megint egy új szót találtam ki) hatására leesik, hogy mekkora mocskos, szánalmas, szar, posvány világot építettem fel magamnak. Elképesztő. Szombat este azzal vagyok elfoglalva, az a legfőbb feladatom, hogy fel tudjak válttatni egy rohadt ötszázast, mert vassal kell fizetnem kávéért, mi meg ahhoz kell, hogy kibekkeljem reggelig, mikoris hazamehetek a gályából, aludni nyóóc percet.
Rémes! És miközben megyek ki a parkolóba, hátha a verdában van valami apró, különböző kölykök robognak autókkal, különböző szórakozóhelyekre, és már csak az tette volna be igazán a kaput, ha meglátom, az ablakon lógnak ki a csajok egy szál mellben, tök részegen, valami aktuális slágert énekelve.
Én ezt nem akarom! Segítség! Gyertek értem vissza, és vigyetek haza, a szülőbolygómra, mert ezt bevallom, elbasztam, és szeretném újrakezdeni!
Heeelppp!!!
