BazdmegBazdmegBazdmeg….

Elhagytam az egerem, a kurvadrága, és most erre kerekedjen a szemed, kurvadrága egerem adóegységét! Nem hiszem el! Ezt nem lehet elhagyni! Vagy a gépben van, vagy az egérben! Végigtúrtam mindent, felforgattam a világomat, és nincs, bazdmeg, nincs meg! És nem az a pláne, hanem ha most írok a forgalmazónak, hogy Help, akkor is baszhatom, mert holnaptól kiesik a seggem alól a kibaszott kocsi, és a franc sem tudja mikor lesz, azt tuti száz, hogy ha hozzá is lehet jutni a cucchoz, akkor az a város másik felén van, minek a megközelítése az én helyzetemben, úgy egy napi utazás. Valamit fel kell rúgnom! Most!

És milyen utakat túrnak fel, a tél kezdetén? Na mit? Nem azt, basszus, ami járhatatlan, nem! Két kilométerrel feljebb, aminek tulajdonképp baja nincs, a magyar útviszonyokhoz képest egyszerűen gyönyörű. Biztos megcsúszott az asztalon a tervrajz, mikor firkálták rá a javítási munkálatokat.

És bónuszból otthon hagytam a telefonom, mi igazán jó, mert szerintem most nincs, kivel emberi hangon tudnék beszélni…

És itt leszek megtalálható hat (???) hétig az elkövetkezendő szombatokon. Bár nem tudom miért jegyzem ezt meg…

És nem tudok több „És”el kezdődő mondatot írni!

Nah, ez volt a négyszázharmincharmadik poszt, lássuk mi történt az úr kibaszott négyszázharmincharmadik évében:

Semmi! Totál unalmas év volt! Petronius Maximus consul lesz, Cirill már megint keverte a szart (ha visszamehetnék az időben, és mondjuk nem a saját érdekemből, hanem valami sorsfordítót akarnék tenni, akkor ezt a rohadékot nyírnám ki még mielőtt fel nem cseperedik.). Helyette meghalt athéni Plutarkhosz, újplatonista filozófus, és Ruga hun nagyfejedelem.