Te, én elkezdtem olvasni az elmúlt 3… péntek, szombat, vasárnap, hétfő…. 4nap híreit, és abba kellett hagynom, mert olyan mértékű hányinger lett úrrá rajtam, hogy már érzem a torkomban az epét.
Így hát félreraktam.
Lenne egy rakat személyes témám. Tudod mi a baj velük? Hogy olvasod ezt a blogot. Komolyan! Ma, 2011. február 8-án, hajnali 2:40perckor nem tudom kifejteni magam, mert hátráltat az, hogy olvasol. Ez gáz!
Hová tűnt a szabad véleménynyilvánítás, a gondolatok korlátlan áramlása, a cinizmus, vagy irónia, vagy csak annyi, hogy alapesetben köcsög vagyok?!
Na de várjunkcsak!
Hiszen én ezt egy jegyzetfüzetnek is használom. Igaz, még sosem nyúltam vissza hozzá. De majd most!
Mert van olyan, hogy
- Ha gyakran kiáltasz farkast, akkor a végén basznak rád,
- párválasztósdi,
- rádöbbenés, ezzel egyetemben saját lényem hájjal kenegetése,
- beszélgetés egy baráttal, és ezzel kapcsolatban az előbbi, és utóbbi téma felhozatala + mit osztasz meg, hogyan, és egyéb nyalánkságok,
- én egy kurvainteligencs, és kreatív csávó vagyok, és ezzel egyetemben a saját lényem hájjal kenegetése, mert naná, hogy első blikkre tudok fantasztikus ajándékot kitalálni azon személy apjának, kivel együtt nőttem fel,
- a nők, és a háziállatok, nomeg azok veszélyei (mondjuk ezt kifejtettem az imént levélben, de biztos tudnám bővíteni),
- nem értem, hogy miért nem az a holnap reggeli programom, hogy elviszem a gyereket az oviba,
- ha az írás nem volna, akkor én,
- cérnaszálon egyensúlyozni.
Azt hiszem ennyi. Azt hiszem kéne hozzájuk valami… harag, düh, vagy bármi, csak legyen benne felfokozott érzelem.
Vagy kéne egy másik blog…
Ps: És most felmegyek arra a híres közösségire, és kirúgok megint egy pár embert. Megy ez! lassan elfogynak… Aki meg nem harcolja ki, azt azért….
