Amikor felbasszák az ember gyermekének agyát, akkor azt gyorsan le kell írni….

… vagy megállítani egy embert az utcán, és elmondani neki, vagy kiegészítheted egyéb opciókkal, de ne maradjon benned, mert ez fog baszni egész nap, és mégis hogy jön valaki ahhoz, hogy tönkretegye az egész napod, ugyebár…

Problémamegoldó helyzetgyakorlat, magyar módra. Tegyük fel, hogy döntés születik egy mágnesesrezonanciacsillapítású gyapotegyelő, és amúgy automata melegen húzó rokka gép beszerzéséről. Tegyük fel, hogy ilyenre neked nagy szükséged van, mert szar hideg gyapotfonállal dolgoznod, és amúgy is le van terhelve a dolgozód, ne kelljen lábbal hajtani a rokkát.

Tegyük fel, hogy a projekt kivitelezéssel megbízol egy vállalkozót, mert ilyen a világ, és amúgy sem akarsz érteni a mágnesesrezonanciacsillapítású gyapotegyelő, és amúgy automata melegen húzó rokka gépek legyártásához, helyszínre szállításához, beüzemeléséhez.

Mi történik ekkor?

A vállalkozó  – ki ugyebár ebben a nehéz gazdasági helyzetben egyből lecsap a lehetőségre még úgy is, hogy életében nem látott mágnesesrezonanciacsillapítású gyapotegyelő melegen húzó rokka gépet, de még automatát sem – jókora önbizalommal felvértezve esik a munkának. Nagyjából 3db A3-as papíron, és zavaros koncepciókkal teli fejjel. És akkor megérkezik a mágnesesrezonanciacsillapítású gyapotegyelő melegen húzó rokka gép, de nem automata. Mert az csak akkor lesz, ha üzemel – és itt kezdődik a buli – hiszen csak a gyártás közben lehet felmérni az automata rendszer felé támasztott elvárásokat.

Amúgy megjegyzem, hogy ha mi egy fejlett országban élnénk, akkor egy ilyen vállalkozó – látva a felkészültségét – a kapun nem jöhetne be, kívülről nézhetné, hogy miként dolgoznak azok az emberek, kiknek létezik tervezőasztaluk, és felkészült mérnökeik az automata rendszerek létrehozására, de hát nem élünk fejlett országban, nem vagyunk jobbak, mint bármelyik balkáni, korrupt cucc.

Eljö a rendszerbeállítás, és a beüzemelés időszaka, mi közben már többször figyelmezteted a vállalkozót a szemmel látható hiányosságra, de van ebben egy csöpp probléma. A vállalkozód zavaros koncepciói olyannyira bebetonozottan férkőztek tudatába, hogy minden egyes mondatodra legyint, és megy tovább a maga útján. Ekkor az az egyetlen dolgod, hogy hátradőlj és végignézd, miként omlik önnönmagába a cucc, a start gomb megnyomása pillanatában.

Mertugyanis:

1. Tudod, sőt, komoly összeget tudnál fordítani arra a fogadásra, mi a rendszer nem működését jelzi előre.
2. Azt is tudod, hogy addig nincs átvéve a rendszer, míg nem működik, így vállalkozónk nem kapja meg a pénzét.

Bár van némi megjegyzésed a cucchoz, de teszed is a dolgod, hátradőlsz és nézed, ahogy a faszi küzd, és bízva bízik, és mondjuk elkezded énekelni Szabó Esztertől a „Helló! Jó reggelt, ez volna a világ…” című dalocskát.

És akkor egy hét próbaüzem után a mágnesesrezonanciacsillapítású gyapotegyelő, és amúgy automata melegen húzó rokka gép beüzemelésére vállalkozott pali eltűnik. Egy hét után már zavaró, hogy ez nagyon nem automata, és kezd több gondot okozni, mintha nem lenne, de a főnökeid úgy gondolják – mivel a céges újságban is megjelent, hogy van már egy mágnesesrezonanciacsillapítású gyapotegyelő, és amúgy automata melegen húzó rokka gépünk – minden nagyon rendben van. Japp, hogy én elfelejtettem leírni, hogy eddig szartak rá? Hát úgy volt.

Ekkor billentyűzetet ragadsz, és leírod a tapasztalataidat, méghozzá jókora nyerseséggel, mi több, fenyegető hangnemben, minek következtében technológiai megbeszélést hívnak össze. Összeszeded mára az összes adatot, mi bizonyítja, hogy a cucc egy rakás, funkcióját tekintve használhatatlan vas, majdan összeültök.

És akkor a 20. percben elhangzik az, hogy a „kezelő” nem figyeli, hogy az automata nem teszi a dolgát, nem veszi át az irányítást, és ezért a kezelőt…

Azt hiszem, hogy itt szakadt el végleg a cérna. Némiképp szerencsés volt a dolog, mert valahogy meglátták a többiek, hogy az a cérna most elpattant, majd közbeléptek, és próbálták a témát konstruktív megoldásokra törekvő mederben tartani, de aztán ők elmentek, én meg kettesben maradtam a „mesterrel”. Majd amikor azt mondta, hogy az én meglátásom nem elég egzakt, és törekedjek arra, akkor még mindig nem téptem fel a torkát a köcsögnek, inkább egzakt lettem, mire ő azzal kezdett érvelni, hogy talán igazam lenne, de a mágnesesrezonanciacsillapítású gyapotegyelő, és amúgy automata melegen húzó rokka gép működési paraméterei a körülmények hatására változóak, így ezt lekövetni nem lehet az én elgondolásom szerint.

Ha eggyel nagyobb beosztásban vagyok, akkor erre a mondatra előkapom a telefont, bejönnek a biztonsági őrök, elveszik a pali belépőjét, majd végleg kikísérik az épületből.

Így inkább megpróbáltam megértetni vele, hogy a működési paramétereket a mágnesesrezonanciacsillapítású gyapotegyelő, és amúgy automata melegen húzó rokka gép alakítja ki, amit Ő csinált, így ha azokkal baj van, akkor ez egész kibaszott koncepcióval baj van, mit mindenki tudott már abban a pillanatban (többen röhögtek is), mikor először meg lett nyomva a start gomb, de ő – mint beruházó – szart más véleményére. És ezek után – ami kiverte a biztosítékot – úgy kezdett el kommunikálni, mint egy sértődött gyerek, ki épp abban a stádiumban van, hogy mindenre igent mond, és közben érzed a hangsúlyán, hogy totál hülyének néz.

Hát, anyád….