Az első számítógépemet totál későn, úgy 99 környékén sikerült megvennem, amiben volt egy Celeron 366-os proci, Voodoo 3 3000-es VGA, talán már 128M RAM, 8GB-os merevlemez, Sound Blaster Live! hangkártya, Realtek hálókártya, mindez az ABIT valamely alaplapján. Amúgy az egész cucc teljesítménye – köszönhetően a cerkának, és a voodoo 3rd party drivereknek – 20-25%-ot is húzható volt, alap hűtésekkel, szóval maga volt a csoda a cucc.
Kb. fogalmad sincs, hogy miről beszélek, de akkor nagyjából egy ilyen gépért – aminél a mai kenyérpirítók is erősebb hardverrel rendelkeznek – cca 30 kilós monitorral, modemmel, satöbbivel, cirka 300e magasságában lehetett megvenni, mi őrület pénz volt. Kellett hozzá három munkahely, miből mondjuk csak kettő fizetett, de ez egy másik történet…
Talán akkoriban állhattunk át a cégnél win 3.11-ről Win95-re, szóval a saját gépemen a win98 (majd pillanatokon belül az SE) maga volt a Kánaán.
És a játékok! Oohhh…. a játékok! Age of Empires II, Descent 3, Diablo II, StarCraft, Homeworld, Soul Reaver, Quake III Arena, Unreal Tournament, HALO, Serious Sam, Return to Castle Wolfenstein, Deus EX, Tomb Raider III, Red Faction, Half-Life, Metal Gear Solid, Rainbow Six, Colin McRae Rally Mondjam még?
Majd indult a LAN-party időszak. Aki tudott szerezni autót, az összekapta a csapatot, irány oda, ahol épp volt hely, és játszani, játszani, játszani. Polcokra, frcanc tudja hova pakoltunk gépeket, és megállás nélkül zúgott a Quake, Unreal, Serious Sam. Jöttek a hálózatból bekapott vírusok, op.rendszer halálok, gépszerelések, de minden annyira egyben volt, minden annyira egyszerűnek látszott az életben.
Mentünk megnézni nagy bajnokságokat, törtük a játékokat, éjjel-nappal zúgott az összes gép, hogy lejöjjön 50 kbit/s-el az 500 megás akármi…
Majd jött a sok meló, én áttértem a webre, az adatbázisokra, és minden szarra, így a játékra már nem maradt idő. Elhullt a PC, jöttek a noteszgépek, és már csak néha nosztalgiából raktam fel egy-két régi nevet a gépre, hogy elindítva, majd 1óra múlva kikapcsolva ott porosodjon a merevlemezen a cucc.
Majd az utóbbi időkben elkezdtem nézni a TheVR-os srácokat a Twitch-en, mert épp a gályán a beleszarok időszakomban vagyok, és amúgy is fantasztikus az, amit ők összehoztak ebben az országban, szóval egyrészt jó őket sasolni, másrészt emlékeket idéznek, méghozzá elég jó emlékeket. És akkor volt egy este 6 környéke, mikor hazaestem épp valamiből, majd a Twitch belő, és abban a minutumban közlik a srácok, hogy az általuk létrehozott bajnokságra (TheVR PUBG Championship – Duo Cup) lehet jegyet szerezni, MOST!
Zap lazán ráfordul a klaviatúrára, és klikk, ott a jegy. Az a jegy, amiből cca. 70 mp alatt fogyott el az összes. Tudtam röhögni , és így történt, hogy biza ott voltam a kölykök között, néztem azt, amit több mint 15 éve (sic!) én is csináltam a haverokkal, és annyira jó volt visszamenni az időben, nomeg azt látni, hogy mennyi, de mennyi minden változott a Budapesten tartott WCG bajnokságok óta, ahol ott sasoltuk a profikat, majd húztunk haza a gépek elé, játszani.
Tehát ha már láttad a tizenhat tizenhét évvel ezelőtti minket, akkor itt vannak a mostaniak, kik nagyjából csak annyiban különböznek az akkori srácoktól, hogy….